A hatok és Irán januárban újra tárgyalnak

A felek között közvetítő Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője részletesnek és lényegre törőnek nevezte a hétfői és keddi tárgyalásokat a befejezésük után ismertetett közleményében. Mint mondta, az Irán nukleáris programjával kapcsolatos nemzetközi aggodalmak álltak a tárgyalások középpontjában.

Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök még a keddi tárgyalások közben beszédet mondott egy vidéki városban, Arakban, és ebben felszólította a nagyhatalmakat, hogy oldják fel az Irán elleni szankcióikat, ha azt akarják, hogy a tárgyalások eredményesek legyenek. „Kétségtelenül hasznos volna, ha kijavítanák hibáikat, és változtatnának illetlen viselkedésükön" – jelentette ki az elnök az ENSZ büntetőintézkedéseire utalva. Ahmadinezsád beszédéről az angol nyelvű Press tévé tudósított.

Az elnök felszólította a nyugati országokat, hogy ismerjék ki Irán nemzeti „jogait", hozzátéve, hogy ha ezt nem teszik meg, azzal csak „lelkiismeret-furdalást" okoznak maguknak.

Ezt megelőzően a megbeszélésekhez közel álló iráni és nyugati források közölték, hogy reményeik szerint a jövőre elkezdődő tárgyalássorozaton érinthetik „a legkényesebb" témákat.

A kétnapos genfi tanácskozást azzal a céllal rendezték meg, hogy újraindítsák az Irán vitatott atomprogramjáról folytatott, 14 hónapja megszakadt párbeszédet. A zárt ajtók mögött megtartott találkozón az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja – az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína –, valamint Németország képviselői ültek tárgyalóasztalhoz az iráni küldöttséggel Catherine Ashton közvetítésével.

Számos ország gyanúja szerint Teherán atomfegyver létrehozásán dolgozik polgári célúnak mondott nukleáris programjának leple alatt. A nemzetközi közösség fő követelése ezért az, hogy Irán állítsa le urándúsító programját, ezt azonban Irán mindeddig kategorikusan elutasította.

A hatok jó előre igyekeztek lehűteni a tárgyalásokhoz fűzött várakozásokat.