„A hazáért élni”

Az emlékhely október 6-ra ünnepi díszbe öltözött. A dandár katonái és a város munkatársai rendbe tették az emlékmű környezetét, virágokkal díszítették annak környékét.

A dandár és a város képviselői közösen helyezték el a megemlékezés virágait, elsőként a Nagysándor József emlékműnél, majd a Magyar Honvédség Kelet-magyarországi Hadkiegészítő Parancsnokság 2. Toborzó és Érdekvédelmi Központnál található emléktáblánál.

Polyák alezredes beszédében kiemelte: „Nagysándor József tettei bizonyságul szolgálnak az utókor számára, miszerint a hazafiasság és a becsületes helytállás az egyik legfontosabb érték minden nemzedék számára. Úgy gondolom, nemes feladatunk az, hogy a nemzetünk szabadságáért, függetlenségéért harcolók emlékét megőrizzük, ápoljuk."

A megbízott törzsfőnök hozzátette: 2001-ben a kormány október 6-át, gróf Batthyány Lajos miniszterelnök és az aradi vértanúk kivégzésének napját, nemzeti gyásznappá nyilvánította. Az 1848/49-es esztendő a magyar nép történetében fontos állomás volt. A szabadságharc kezdetekor még hittek egy boldogabb, szabadabb jövőben. 1849. augusztus 13-a, a világosi fegyverletétel után azonban az álom szertefoszlott, a szabadságért folytatott harc elbukott. Véres leszámolások következtek. Ferenc József császár teljhatalmat adott a kegyetlenkedéseiről hírhedtté vált Haynau tábornoknak, a harcban nemesen küzdők megbüntetésére. A hadbíróság 1849. szeptember 26-án meghozta kegyetlen döntését, felségsértés vádjával kilenc tábornokot kötél, négyet pedig golyó általi halálra ítélt. 1849. október 6-án, Aradon 13 honvédtábornokot, Pesten pedig gróf Batthyány Lajost, az első felelős kormány miniszterelnökét végezték ki.

Hősök voltak ők, akik nem féltek szembeszállni az elnyomó hatalommal, akik bátran vállalták, hogy a hazájukért a legdrágább kincsükkel, az életükkel fizessenek – mondta az alezredes.

Fotó: Czinegéné Orosz Irén