„A helyzet rendkívül instabil”

Ahogy közeledik az afganisztáni elnökválasztás időpontja, úgy növekszik az erőszak az ázsiai országban. A biztonsági helyzet régiónként más és más, összességében viszont rendkívül feszült. Délkeleten egyre nő az ellenállás és a fegyveres ellenálló csoportok tevékenysége, de máshol sem sokkal nagyobb a biztonság – összegezte a jelenlegi afganisztáni helyzetet a honvedelem.hu kérésére Nógrádi György.

Nógrádi Györgytől megtudtuk: a választásra negyvennégyen jelentkeztek be, mint elnökjelöltek. Közülük negyvenen azonnal azt is meghatározták, hogy milyen juttatást várnának el akkor, ha visszalépnének a jelöltségtől.

Jelenleg egyébként „vihar előtti csend" jellemzi az egész országot – jegyezte meg a biztonságpolitikai szakértő, hozzátéve: az augusztus 20-ra kiírt választást el lehet tolni, ha valami „nagy dolog" történik az országban, például megölik az egyik elnökjelöltet. Az afgán alkotmány lehetőséget biztosít arra, hogy a voksolást maximum egy évvel elhalasszák. Ebben az esetben Hamid Karzai addig államfő marad. Egyébként jelenleg ő az, akit a választások legnagyobb esélyesének mondanak – tette hozzá Nógrádi György.

A biztonságpolitikai szakértő úgy látja, hogy Barack Obama amerikai elnök márciusban meghirdetett új afganisztáni és pakisztáni stratégiája egyelőre nem vált be. Hiába hangzott el ugyanis az, hogy a legfontosabb feladat a keleti és a déli területeken a stabilitás biztosítása, valamint az afgán hadsereg önálló műveleti képességének megteremtése, és a polgári veszteségek csökkentése – ebből azonban eddig nem valósult meg semmi. S arra is kevés az esély, hogy 2011-ig létrejöjjön a 134 ezer katonát számláló afgán hadsereg és a 82 ezer fős rendőrség.

Nógrádi György szerint az afgán helyzetet leginkább a reménytelen szóval lehet jellemezni. Hasonló negatív véleménnyel lehet az amerikai védelmi miniszter, Robert Gates is, aki a közelmúltban kijelentette: még maximum 18 hónapig képesek kitartani a szövetséges csapatok Afganisztánban. Nógrádi hozzátette: az elmúlt hónapokban az is bebizonyosodott, hogy semmit nem javult a korrupció Afganisztánban. Az autópálya rendőrséget például fel kellett oszlatni, tagjai annyira megvesztegethetőken voltak. Emellett sajnos az is tény, hogy a nemzetközi erők körében is egyre több korrupciós ügy derül ki.

– A napokban kezembe került egy elemzés Afganisztánról. Ebben azt olvastam, hogy az afgán rendőrséget három szóval lehet a legreálisabban jellemezni. Működésképtelen, szakmaiatlan, és korrupt. A rendőrök alapképzése nyolc hét, a szakmai továbbképzés egy évről négy-hat hónapra csökkent. A rendőrök nagy része írástudatlan, egyre terjed körükben a bűnözés, a korrupció. A jelentés szerint sz afgán rendőrök egyenruhás tolvajok. Különböző illegális tevékenységben, például kábítószer-, fegyver-, emberkereskedelem aktívan részt vesznek. Egyes tartományokban kimagaslóan nagy a kábítószert fogyasztó rendőrök száma, van olyan tartomány, ahol hatvan százalékuk az aktív kábítószer fogyasztó. Azt hiszem, erre lehet azt mondani, hogy no comment! – mondta Nógrádi György, majd arról beszélt, hogy a lakosság egy része a kormányt nem fogadja el, az a véleményük, hogy nem hoz fejlődést, csak további korrupciót. Emellett az az általános vélemény, hogy a terror Afganisztánból átterjedhet az egész térségre.

A biztonságpolitikai szakértő hozzátette: az afganisztáni választások előtti képlékeny biztonsági helyzet befolyással lehet az európai politikára is. Például Németországban szeptemberben választásokat tartanak, amelynek jelenlegi esélyese a jelenlegi kancellár. Ám, ha az Al-Kaida valamilyen módon megtámadná az országot – mint tette azt 2004. márciusában, Spanyolországban, a madridi merénylettel – az felboríthatná a politikai helyzetet.

Afganisztánban egyébként 2004 novemberében tartottak legutóbb választásokat. Akkor, a szavazatok 55 százalékával Hamid Karzai lett az elnök.