A hit a katonaélet része

Bevezetőnkben a kápolna szót használtuk, de helyes egyáltalán ez a megnevezés?

Inkább a kápolna a szokásos megnevezése egy ilyen helyiségnek, de az imaterem elnevezés is helyénvaló, mert ez ökumenikus használatú épület, azaz a református, az evangélikus és a katolikus felekezetek, egyházak közösen használják.

Honnan jött az ötlet, hogy a hódmezővásárhelyi MH Kinizsi Pál 30. Páncélozott Gyalogdandár, Zrínyi Miklós laktanyájába kápolnát építsenek?

2017-ben, amikor jómagam is ott szolgáltam, világossá vált, hogy az akkoriban kápolnaként használt, korábban a helyőrségtámogató alegységhez tartozó épület elég rossz állapotban van, statikailag már leromlott. Ezért kezdeményeztük először a helyőrségben, aztán a városnál, hogy épüljön egy új kápolna.

Miért van szükség, hogy a laktanyákban kápolnák, illetve imatermek létesüljenek?

Egyrészt ennek történelmi hagyománya van. Gondolhatunk például a Ludovika Akadémiára is, de általában a különböző katonai tanintézetekben mindig is voltak kápolnák. A katonaélet része a tábori lelkészi szolgálat, és ez a szolgálat akkor tudja hatékonyan és méltóképpen végezni a munkáját, hogyha az istentiszteleti alkalmakra is megvannak a megfelelő helyek. Arra, hogy mi hol tarthatunk istentiszteletet, megvannak a saját szabályzóink. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy extrém helyzetekben, például lövészárkokban ne lehetne alkalmazkodni a körülményekhez, de ahol ez megoldható, ott arra megfelelő és alkalmas épületeket kell használni, amelyek a liturgikus előírások szerint vannak berendezve.

Mit jelent pontosan a fenti szabályrendszer?

Manapság az a törekvés, hogy a különböző felekezetek, egyházak lelkészei egymással összefogva, felekezeti békességben végezzék a munkájukat. Nagyon kevés helyen adott a lehetőség, hogy külön imatermeket, illetve kápolnákat, templomokat használjanak. Ezért a törekvés jelenleg az, hogy a Hunyadi-kápolnához hasonló, ökumenikus imatermeket hozzunk létre, amelyeknek meg kell felelni egyrészt a Katolikus Anyaszentegyház liturgikus előírásainak, gondolok itt az oltárra, az ambóra, azaz a fölolvasó állványra, illetve meg kell felelni, a reformátusok előírásainak is - például ők oltár helyett úrasztalát használnak.

A kápolnát az istentisztelet és a szentmise celebrálása mellett keresztelőre, és házasságkötésre is lehet használni?

Ez a kápolna a katonák, illetve hozzátartozóik lelki életét szolgálja, amelynek nemcsak a szentmisék, illetve az istentiszteletek képezik részét, hanem a vallási élet minden más megnyilvánulásai is. Természetesen lesznek itt keresztelők, esküvők és más szentség- és szentélmény szolgáltatások is. De akár nem liturgikus eseményekre is igénybe lehet venni a kápolnát, hiszen előfordulhat, hogy előadásokra, esetleg hittanórákra vagy lelkigyakorlatokra is fogják használni. Ez egy olyan épület, ami nemcsak, hogy méltó környezetet biztosít az ilyen események számára, de a befogadóképessége is sokkal nagyobb (körülbelül ötven fő), mint mondjuk egy hittanteremnek, vagy a lelkészi irodának.

Miért Hunyadi Jánosról nevezték el a kápolnát?

Az elnevezésnek két oka volt. Az egyik, ahogy már említettem, hogy ez egy ökumenikus használatú imaterem, így egy szentről, ahogy ez általában szokás, nem nevezhettük el, hiszen azt joggal kifogásolta volna mondjuk a református felekezet. Ezért felekezetileg semleges nevet kellett kitaláltunk. A másik ok, hogy Hunyadi János alakja erősen kötődik Hódmezővásárhely történetéhez. Ő volt Hódmezővásárhely földesura, ő adományozta a mezővárosi jogot a városnak, ráadásul bizonyíthatóan Szeged környékéről toborozták a Nándorfehérvár fölmentésére induló keresztes sereget is. 1990-es évek óta a város is tervezte, hogy valamiféle emléket állít Hunyadi Jánosnak, de ez forráshiány és politikai csatározások miatt nem valósult meg. Így nagy öröm számomra, hogy e kápolnával adózhatunk Hunyadi nagysága előtt, bepótolva azt, amit a város annak idején elhatározott, de nem tudott megvalósítani.

Van a kápolnának sajátos jellegzetessége, szakrális eleme?

Itt nemcsak kápolnáról van szó, hanem lelkészi irodákról is – ezt a két épületet a sekrestye köti össze. Alapvetően az volt a célkitűzés, hogy egyszerű és költséghatékony megoldást válasszunk, amihez kinéztem a középkori ciszterci hagyományhoz köthető templomépítkezésből ismert alaprajzot és megoldásokat. Így itt nem egy félkör alakú szentély van, hanem egyszerű, egyenes lezárású, amit építészetileg is egyszerűbb volt megvalósítani. A bejárat fölött háromszög elrendezésben három ablak látható, ami a ciszterci hagyományok szerint a Szentháromságra emlékeztet.

A keletelt szentélyű kápolna északi oldalán négy ablakot láthatunk, mert az evangéliumot a katolikus liturgiában hagyományosan észak felé fordulva hirdették meg, a négy ablak pedig a négy evangélistát, illetve a négy evangéliumot szimbolizálja. Az egyenes végződésű szentélyfalon egy kör alakú ablak van, amely a tökéletességet jelzi. Ebben elhelyeztünk egy Szentlélek-galambot, – közvetlenül a baldachinos, lefüggönyözhető oltár fölött – ami arra emlékeztet bennünket, hogy a szentmiseáldozat bemutatásakor a Szentlélek ereje leszáll a mi adományainkra, s így lesz a kenyérből és borból a mi Üdvözítőnk teste és vére. Ökumenikus használata miatt nem lehet túldíszíteni a templomot, így inkább a fénynek egyfajta játéka érvényesül a belső térben.

Ha jól tudom Dudás Ferenc, református tábori lelkésszel kezdték el a kápolna tervezését. Mennyi idő alatt valósult meg az ötlet?

Igen, Dudás Ferenc kollégámmal saját anyagi forrásból finanszíroztuk meg az első látványterveket, hogy egyáltalán legyen mivel elindulni és házalni 2017-ben. Sajnos forráshiány miatt többször megfeneklett a folyamat, sokszor újra kellett terveznünk a dolgokat. 2022 nyarának végére kész lett az épületegyüttes, az átadás kicsit csúszott, de május 26-án felszentelték a kápolnát. Itt szeretném megemlíteni, hogy a megvalósításban nagyon sokat köszönhetünk Almási István néhai hódmezővásárhelyi polgármesternek és Lázár János miniszter úrnak, a térség országgyűlési képviselőjének.

Szeretném azt is hangsúlyozni, hogy az anyagi forrást nem a honvédelem költségvetésétől vontunk el, hanem a Modern Városok Programból finanszíroztuk. Külön büszke vagyok arra is, hogy ez a program plusz forrást is jelentett a hódmezővásárhelyi alakulatnak, amit más beruházásokra tudtak költeni.