A honvédelem mindnyájunk kötelessége

„Az új tantárgyfelosztás szerint meghatározott módon tanítok", mondja kérdésünkre Tóth Mihály nyugállományú határőr főtörzszászlós, a katonai alapismeretek helyi oktatója. A gyakorlati foglalkozások kisebb súlyt kapnak az oktatásban, mint az elmélet, ennek azonban megvan a maga oka: a környéken sajnos nincs katonai alakulat, így a diákok nehezebben kerülnek közvetlen kapcsolatba a Magyar Honvédség egyenruhásaival, de évente átlagosan egyszer – amolyan jutalomkirándulás gyanánt – azért el szoktak jutni Hódmezővásárhelyre, ahol betekintést nyerhetnek a katonák életébe. „Az iskolának szerencsére van egy airsoft lövészeti szimulációs rendszere, így itt sokat tudunk gyakorolni, és természetesen tereptant is tanulunk. Néha pedig mindezt kombináljuk, és kisebb hadijátékokat rendezünk a szabadban." Ami az elméleti oktatást illeti, a tananyag nem könnyű, de Tóth Mihály szerint sok múlik a tanáron is. „Való igaz, hogy a tankönyvben számos olyan ismeret szerepel, ami még felnőtt fejjel sem fogható fel egyből, ezt azonban az oktatók felelőssége megértetni és megtanítani."

„A tárgynak mindenképp nevelő hatása van a diákokra, elég, ha abba belegondolunk, hogy már ezek az airsoft lövészetek, harci játékok is mennyire összekovácsolják őket. Arról nem is beszélve, hogy becsületjátékokról van szó", mondja Tóth Mihály, aki szerint a tanulók az órákon is fegyelmezettebbek. Mindebben a szabályzatismeretnek és az alaki foglalkozásoknak is komoly szerepük van.

A tanulók lelkesedését jól mutatja, hogy négy jelenlegi tizedikes már a következő évben előrehozott érettségi vizsgát szeretne tenni katonai alapismeretekből. Azt persze sok kollégájához hasonlóan a battonyai oktató sem rejti véka alá, hogy a diákok fizikai felkészültségével nem elégedett. „Párhuzamosan tanulnak a gyerekek önvédelmet is, és ott is az a tapasztalat, hogy a mai fiatalok többsége nemcsak rosszul terhelhető, de sajnos lusta is. Kivételek persze vannak, de a többség nem bírja jól a fizikai megterhelést."

„Minden magyar állampolgárnak alkotmányos kötelessége a honvédelem, de mióta nincs sorkatonaság, a honvédelmi nevelés kissé háttérbe szorult", fogalmaz Tóth Mihály. „Aki nem volt sorkatona, teljesen másképp áll e kérdéskörhöz, mint mondjuk az én generációm, bennünk ugyanis alaposan tudatosították a honvédelem, a honvédség jelentőségét. Éppen ezért is tölt el nagy örömmel, hogy végre van felelőse és gazdája a tárgynak, mert az utóbbi években mindig folyamatos változásban voltak a dolgok, és ez nem kedvezett az oktatásnak."