A jövő kiképzési kapacitásainak fejlesztése a béketámogatóknál

A koronavírus-járvány a hagyományos kiképzési elvekre épülő hazai és nemzetközi tanfolyamokra, valamint felkészítésekre erősen negatív hatást gyakorolt, de a helyzetet kihívásként kezelve a szolnoki alakulat rugalmasan reagált. A amerikai tengerészgyalogságától átvett gondolkodásmód alapján - alkalmazkodva a kialakult helyzet komplexitásához - bizonyossá vált, hogy egyes területeken csak a korábban bevált gyakorlatok, beidegződések teljes átalakításával, átstrukturálásával érhető el a szükséges áttörés.

És hogy melyek ezek a területek az MH BTKK vonatkozásában? Természetesen a békeműveleti képzés és kiképzés módszertani, valamint kiképzéstechnikai háttere. A katonai szervezet a járvány hazai kitörése után röviddel megszervezte és végrehajtotta az első, tisztán online vegyes képzési rendszerű – tehát online előadásokra és távoktatási tananyagokra épülő - békeműveleti alapfelkészítést, amely során mintegy 12 helyőrségből jelentkeztek be a résztvevők a közös kollaborációs térbe és sajátították el az előirányzott ismereteket.

Mind a civil, mind a katonai oktatási-képzési szférában érzékelhető a fejlett távoktatási keretrendszerek térnyerése - a Moodle, a Probono, vagy akár a Magyar Honvédség által is eredményesen használt ILIAS keretrendszer - amelyek lehetővé teszik a meglévő távoktatási tananyagok gyors és hatékony menedzsmentjét.

A keretrendszerekben használt tananyagok és közvetetten a képzések eredményességét alapvetően a távoktatási tananyagok fejlesztési folyamata, illetve a fejlesztői csoport hatékony együttműködése határozza meg.

Belső humánerőforrásokra épülve, önálló kezdeményezésként jött létre az MH BTKK távoktatási tananyagfejlesztő csoportja, amely – a NATO ADDIE oktatási rendszertervezési folyamatmodellje szerint, Articulate Storyline szoftver alkalmazásával – létrehozta többek között a honvédelmi alkalmazottak 2020. évi távoktatási tananyagát, a Leopard2A4HU digitális tananyagot, vagy a nemzetközi oktatási-képzési platformokra készített ENSZ békeműveleti képzési alaptananyagot.

A fejlesztések nem csupán a virtuális térben, vagy oktatás-képzés módszertani dimenzióiban realizálódtak.

Számos tanterem alakult át modern kollaborációs térré, ahol a számítógépes hálózatok biztosítanak multifunkciós képzési lehetőségeket, akár többszintű funkcionális törzsgyakorláshoz, akár idegen nyelvi képzések végrehajtásához az Xclass oktatószoftverrel.

A kiképző központ tantermeinek korszerűsítése terén a következő szint az úgynevezett „Smart”, vagy „okos” tanteremmé történő fejlesztés, ahol a hálózatba kötött interaktív kijelzők, webkamera rendszerek képesek létrehozni egy olyan speciális hálózatot, amelyben többek között szimulált helyzetnek megfelelően a földrajzilag izoláltan működő csoportok együttműködése gyakoroltatható be eredményesen.

A rendszerek telepítése a közeljövőben valósulhat meg egy, a Magyar Honvédség egészét érintő fejlesztési program részeként.

Szükséges hangsúlyozni, hogy az eddig részletezett projektek - mindamellett, hogy jelentősen emelik a katonai szervezetnél folyó képzések és felkészítések színvonalát - a XXI. század aktuális technikai színvonalát képviselik. Kiemelt figyelem hárul a jövőkutatásra is.

Ha egyes katonai elemzők a jövő fegyveres konfliktusainak jellemzőit, karakterisztikáját kutatják, akkor elmondható, hogy kiképzőink a jövő oktatási-képzési komplexumát vizsgálják, kiemelt figyelmet fordítva az egyének generációnként elkülönülő tanulási stratégiáira és szükségleteire, illetve az azokhoz igazítható hagyományos és alternatív módszerek lehetőségeire.

Meggyőződésünk, hogy a jövő oktatási-képzési lehetőségei, ha nem is a csillagos eget, de mindenképp a virtualitás különböző dimenzióinak (virtuális valóság, kiterjesztett és kevert valóság) határait súrolják.

A modern VR/AR applikációk mobil platformok – okostelefonok, táblagépek – segítségével hatékony kiegészítői lehetnek a jövő kiképzési rendszereinek, amelyben az önálló mobilapplikáció fejlesztés terén is vannak már MH BTKK-s ambíciók.