A katona a hadsereg legfontosabb része

A bevásárlóközpont egyenruhás honvéd kadétiskolásokkal színültig megtelt két vetítőterme közül az elsőben dr. Czermann János, a Honvédelmi Minisztérium stratégiáért és humánpolitikáért felelős helyettes államtitkára köszöntötte a fiatalokat a rendkívüli filmvetítés kezdetén. Beszédében felidézte: a tárca négyezer diák számára biztosít lehetőséget arra, hogy oktatói kísérettel, társaival együtt ingyenesen megtekintse a Most vagy soha! című történelmi kalandfilmet, valamint a három olimpiai aranyérmet nyert magyar legendás vízilabdacsapatról szóló A nemzet aranyai című filmet. „Azért is nagyon fontos nekünk a Most vagy soha! című alkotás, mert százhetvenhat éve a Magyar Honvédség története a filmben bemutatott márciusi ifjak forradalmával indult. Az 1848-49-es szabadságharcban született meg a modern, magyar haderő: százhetvenhat éves a honvéd, a katona, a hadsereg legfontosabb alkotóeleme” – magyarázta.

Kaló Miklós ezredes, az MH vitéz Reviczky László 1. Területvédelmi Ezred parancsnoka, az 1848. március 15-i forradalom hőseit olyan emberekként jellemezte, akik méltósággal és gyorsan nőttek fel ahhoz a jelentős feladathoz, amely szinte karikacsapásra a felkelés, majd a szabadságharc és végül a történelem hőseivé emelte őket.

Rákay Philip televíziós műsorvezető, filmproducer, aki a Most vagy soha! egyik ötletgazdájaként, forgatókönyvírójaként és kreatív producereként elmondta: a március 15-i eseményeket bemutató, kétórás produkció minden korosztályt meg kíván szólítani.

„Egyrészt történetileg hiteles filmet szerettünk volna készíteni, de van benne egy fiktív kalandfilmes szál is” – ismertette, majd bemutatta Petőfi Sándor költő tőrös sétabotjának átalakított változatát, amelyet a filmben a Fehér Tibor színművész által életre keltett Vasvári Pál pedagógus, történész, a „márciusi ifjak” egyik vezéralakja használ. „Sokan nem tudják, hogy Petőfi kiváló vívó volt, tehát nem csak lúdtollal harcolt” – tette hozzá, lecsavarva a bot lovat ábrázoló fejét, hogy megmutathassa a kardpengét is.

Szente Vajk, Jászai Mari-díjas színművész, rendező, a film egyik forgatókönyvírója elmondta: személyesen neki is idő kellett ahhoz, amíg rájött, hogy tisztelni kell a modern, független Magyarország megteremtéséért fáradozó vagy vérüket áldozó fiatalokat. „Mert hősök voltak, és nagy lehetőség volt a kezükben, amelynek hatásai a jelenbe is elérnek. Örülök, hogy alkotóként megmutathattuk, hogy milyen fantasztikus lehetőség adatott meg nekik. Azt sem hallgatjuk el, hogy ezek a huszonéves fiatalemberek történelmi nagyságuk mellett érző, húsvér figurák voltak” – árulta el, hangsúlyozva: szükség van a történelem sikerpillanataival foglalkozó mozgóképekre is.

A hazai filmgyártás legmagasabb – 6,1 milliárd forintos – összköltségvetésből, elsődlegesen Fóton, Sopronban és Komáromban forgatott Most vagy soha! című filmet „Petőfi-filmként” cédulázta fel a hazai sajtó, de az alkotás az 1848–49-es forradalom és szabadságharc közvetlen előkészítésében, valamint a március 15-i eseményekben részt vett, harminc évnél fiatalabb személyek közül többnek az alakját is igyekszik emberközelivé tenni.

„Petőfi Sándort – minden alkotótársam nevében kijelenthetem – hősként látjuk. Számomra különösen lenyűgöző, hogy költőként és színészként robbantotta ki a magyar történelem egyik legnagyobb forradalmát” – nyilatkozta portálunknak Szente Vajk a matiné előtt. A kecskeméti Katona József Színház főrendezőjét arról is kérdeztük, hogy ki az a forradalmi alak, aki Petőfi mellett szintén példaképként állítható a diákok számára: „Jókai Mórt említeném, többek között azért is, mert jövőre lesz kétszáz éve annak, hogy megszületett. Nem csak korának legnagyobb és legkedveltebb regényírója lett, hanem nagyon izgalmas életúttal rendelkező alkotó, akit újra reflektorfénybe kellene állítani” – tette hozzá.

Rákay Philip felidézte: Vasvári Pál, aki megítélése szerint nagyon megérdemelné, hogy a közvélemény többet tudjon róla, huszonegy éves volt, amikor 1847-ben a Teleki Blanka által alapított, első hazai „nőnevelőintézetbe” került tanárnak. „Filmünkben egy bohókás karakter, igazi szépfiú, aki a forradalom első óráiban leginkább a csinos hölgyek után szaladgál és a legutolsó divatot követő öltözékével bíbelődik. A nap közepére azonban odáig jut, hogy egy gyújtóhangú beszédet mond a Nemzeti Múzeumnál, s a forradalom egyik motorja lesz. Ez a fiatal oktató, aki tényleg az »ifjak« vezéralakja lett, a valóságban eljutott oda, hogy egy-másfél évvel később Erdély hegyei között, a szabadságharcban lelte a halálát; holtteste nem került elő. A különböző visszaemlékezések szerint a román felkelők leszúrták, agyonverték, még a fejét is levágták. Teleki Blanka grófnő, a magyar nőoktatás úttörője egész életében kerestette földi maradványait, de nem találta” – mondta a producer.