„A katonai rendész csak kér, és ha szükséges, beavatkozik”

Az újabb veszélyhelyzettel ismét megsokasodtak a katonai rendészet feladatai.

Így van, ugyanakkor a mostani feladatok nem csak ránk vonatkoznak, hiszen a rendőrség külön kérésére a Magyar Honvédség segíti a munkájukat. Ebből vesszük ki a részünket a közterületi járőrszolgálat keretében is. E téren ugyanakkor tavaszhoz képest változást jelent, hogy járőrtársként dolgoznak a katonák a rendőrök mellett, ezúttal önálló járőrök nincsenek. Emellett tulajdonképpen a rendőrséget mentesítjük a korridor-szolgálattal is. Az országot átszelő autópályákon kizárólag a kijelölt benzinkutaknál állhat meg a külföldi tranzitforgalom, ezeken a helyeken jelen vagyunk, és ha szükséges a kutasok biztonsága érdekében, fellépünk. Naponta legalább egyszer benézünk az adott pályaszakasz más kútjaihoz is, és akinek nincs joga ott tartózkodni, azt megkérjük, hogy távozzon. Ezt a feladatot a katonák általában magukban, tehát nem rendőrökkel közösen látják el. Szükség esetén viszont segítségül hívhatják őket. Megkezdődött a külképviseleti objektumok őrzésvédelme is, általában az átlagnál veszélyeztetettebbnek tartott nagykövetségeknél. A Honvédelmi Minisztérium és a titkosszolgálati objektumok őrzésvédelme honvédségi feladat, így ez a tevékenység semmiképpen sem új.

A gépkarabély látványa mégis téma lett az utóbbi hetekben…

A katona felszereléséhez a gépkarabély is hozzátartozik. Maroklőfegyvert közterületen csak a katonai rendészjárőr visel, a többi katona nem is rendelkezik ezzel, így adott a gépkarabély, ami minden katona részére rendelkezésre áll, mint alapfegyverzet. Természetesen nem az elrettentés a cél. A katonák jogos védelmi helyzetben és végszükség esetén használhatják a fegyverüket, de önállóan nem. Senkit sem akarunk bántani vagy megijeszteni. A kollégák elmondása szerint egyébként a többség pozitívan fogadja a segítségünket, és fontos is, hogy az emberek lássák, miért vannak a katonák az utcákon. Nekem már rendőrként is „mániám” volt a lakossági bizalom erősítése, hiszen a rendőrség is kizárólag úgy tudja elvégezni a feladatait, ha az állampolgárok bizalommal vannak iránta. Így aztán a katonáknak is hangsúlyoztuk: alapvető, hogy megjelenésükkel, kulturált kommunikációjukkal bizalmat ébresszenek. És egyébként nemcsak a Magyar Honvédséget ítélik meg ennek alapján, hanem adott esetben Magyarországot is, hiszen külföldiekkel is találkoznak a szolgálat során, akik akár egyetlen rossz megszólalás vagy mozzanat alapján is levonhatnak bizonyos konzekvenciákat.

Mi a munkamegosztás a járőrökben a katonák és a rendőrök között?

Egy kétfős járőrben járőrvezető és járőrtárs teljesít szolgálatot: a vezető intézkedik, a társ biztosítja ezt. A katonák járőrtársként tevékenykednek. Ez a gyakorlatban azt jelenti: miközben a vezető például intézkedik, így adatokat pontosít vagy azonosít valakit, nem tud reagálni egy esetleges támadásra. Ennek a munkamegosztásnak, az igazoltatásoknál alkalmazandó formációnak részletes szabályai és kialakult gyakorlata van, mint ahogy annak is, mi a járőrtárs dolga, ha nem intézkednek valakivel szemben, hanem segítséget nyújtanak.

Mennyire fedik egymást a katonai rendészek és a rendőrök ismeretei ezen a téren?

Amikor 2016 elején a belügyminiszter úr „átadott” engem a honvédségnek, külön kérése volt, hogy a kiképzést – különösen a közterületi feladatokat ellátó állománynál – igazítsuk a rendőrökéhez. Ennek az intézkedéstaktika alapvető része, épp azért, hogy ne legyen kérdés, milyen fogást kell alkalmazni például egy bilincselésnél. Vagyis az ismeretanyag nagyon hasonló. Változott a katonai rendészek jogköre is: a legfontosabb különbség, hogy jelenleg civil állampolgárral szemben is van intézkedési lehetőségünk.

Ez miért fontos, illetve miért van szükség rá?

Például, mert nem kell szó nélkül néznünk, amint valaki éppen kukákat borogat, vagy ittasan elállja a villamos útját. A törvényi szabályozás módosítása előtt ugyanis ez volt a helyzet. Amennyiben a katonai rendészek a bűncselekmény elkövetőjét tetten érik, elfogják és átadják a rendőrségnek. Ez persze ritkán fordul elő. De ha szabálysértés esetén ér tetten egy állampolgárt a katonai rendész a közterületi járőrszolgálat során, akkor is joga van felhívni annak abbahagyására. Ha pedig az állampolgár ennek nem tesz eleget, ahhoz is, hogy kihívja a rendőrt, és ameddig az kiérkezik, visszatartsa. Korábban ilyen esetben „el kellett fordítani a fejünket”, ha jogszabály szerint akartunk eljárni. Ezt alkalmazva persze nem üldözünk például gyorshajtókat, hanem főleg a kihívóan közösségellenes szabálysértések esetén avatkozunk be, leginkább a figyelmeztetés intézményét alkalmazva. Ezek fontos lehetőségek a békés állampolgárok védelmének érdekében, amelyekkel ugyanakkor természetesen nem élünk vissza. Szeretném hangsúlyozni: a katonai rendész csak kér, és ha neadjisten szükséges, beavatkozik. Viszont nem bírságolhat, és szankció sincs, amennyiben nem kell rendőrt hívnia.

A rendőrök munkáját mennyiben könnyíti meg a katonák bevonása a közterületi járőrfeladatokba?

Mivel a járőrszolgálatot a rendőrök alapesetben párosával látják el – gépjárműves járőr esetén szokott előfordulni egyedüli szolgálatellátás, de ez is ritka –, legalább ötven százalékban, hiszen, ha tíz rendőrt veszünk alapul, így nem öt, hanem tíz helyre lehet kiküldeni őket járőrözni.

Lassan öt éve működik az alakulat a jelenlegi formában. Hogyan összegezné a bekövetkezett változásokat?

Azelőtt a katonai rendészet az egyes helyőrségparancsnokok alá tartozott, leszámítva az országos hatáskörű vezérkari járőrök kis létszámú, központi egységét. A rendészeti tevékenység a ruházatot leszámítva nem volt egységes sem szemlélet, sem képzés, sem felszerelés szempontjából. Úgy gondolom, jó döntés volt a jogalkotó részéről központosítani ezt a tevékenységet, mert a változások megalapozták, hogy szélesebb körben szolgálhassuk a társadalmat. Ma már nemcsak a katonák fegyelmi helyzetére, hanem a közbiztonságra is ügyelünk saját járőrszolgálatunk ellátása során is. Komoly előrelépés történt a felszerelés és a kiképzés terén, létrejött a kutyás és motoros szolgálat, illetve előreléptünk a delegációbiztosítás tekintetében is.

Mik a következő lépések?

Jelenleg – a köztársasági elnöki őrség segítségével – egy komolyabb személyvédelmi felkészítés van kilátásban. Sok még a teljesítendő feladat a külföldi missziós gyakorlatok terén, illetve fontos, hogy háborús helyzetben is meg tudjunk felelni a NATO öt pillérének. Emellett megemlíteném a fogvatartás kérdését szintén háborús helyzetben, ami még a NATO-szövetségesek körében is gyerekcipőben jár. E képességek kialakítására remélhetőleg a következő években kerül sor. Hazai téren pedig szó van róla, hogy nyomozati jogkört is kapnánk. Ennek érdekében tizennyolc embert képeztettünk ki alapvető nyomozói képzésen, és bűnügyi technikusi felkészítés is indult.

Mi lenne e nyomozati jogkör lényege?

A katonai vétségek nyomozását tudnánk magunkra vállalni, méghozzá egységes képzéssel. Bizonyos katonai vétségek esetén a parancsnokok most is rendelkeznek nyomozati jogkörrel, ezeket a feladatokat a büntetőeljárási törvény értelmében nyomozószerv vagy nyomozótiszt útján végzi az állományilletékes parancsnok. Nyomozótisztek jelenleg is vannak a rendszerben, rendelkeznek is némi képzettséggel, de valójában nincs sok gyakorlati tapasztalatuk. E tevékenységet központosítva nagyobb tapasztalatú nyomozók deríthetnék fel a szóban forgó katonai vétségeket, illetve – ha később az Országgyűlés úgy dönt – más nyomozati cselekményeket is végezhetnének. De első lépésben a parancsnoki jogkörben felderíthető katonai vétségekről lenne szó felkészített bűnügyi technikusokkal, nyomozókkal. Ehhez néhány nagy tapasztalatú volt rendőrkollégát is szívesen látunk majd a kezdeteknél.

Összességében mennyire vannak „kifeszített” állapotban ezekben a hetekben?

Jelenleg minden alakulatra többletfeladat hárul, de a mi egységünkhöz alapesetben is teljesen más szemlélettel kell közelíteni, mint más katonai szervezetekhez, hiszen - békeidőben is - alapfeladatunk ellátása során közterületi szolgálatot látunk el. Ahogy már szó esett róla, civil állampolgárokkal szemben is intézkedhetünk. Mivel feladataink sokrétűek, és váratlan feladatok is bármikor bejöhetnek, nem egyszerű a szolgálat ellátása mellett megszervezni például a kiképzési tevékenységünket. Természetesen kifeszített a mostani helyzet, sokkal nagyobb a terhelés, mint a hétköznapokban, és ennek megoszlása a COVID-fertőzést elkapó katonák létszámától is függ. A katonák ugyanakkor teljes odaadással végzik a szolgálatot, és az állampolgárok mellett a rendőri vezetők, a rendőrök is pozitívan nyilatkoznak róluk: fegyelmezetten, legjobb tudásuk szerint ellátják a feladataikat.