A katonazene ünnepe

Csizmadia Zsolt ezredes elmondta: a fegyvernemi ünnep dátuma Lehár Ferenc születésnapjához kötődik – a neves zeneszerző bizony katonakarmesterként is kiemelkedőt és maradandót alkotott. A fiatalon, Komáromban dolgozó Lehár nevéhez számos, katonazenekarok számára írt induló fűződik, s csak ezután vált világhírű operettkomponistává.

A Magyar Honvédség kilenc helyőrségében összesen tíz katonazenekar működik, így ez az ünnep országosnak is tekinthető - tette hozzá a főkarmester. Elhangzott: a katonazenészek feladatrendszere igen sokrétű. Fő feladatként Magyar Honvédség olyan, alaprendeltetésből adódó ünnepeinek „kiszolgálása” említhető, mint az ünnepségek, protokolláris események; azaz zászlófelvonások, állam- és kormányfők fogadása, katonai eskütétel. Ezen kívül fontos eseményeknek számítanak a katonazenekari fesztiválok: ezeken négy-négy zenekar veszt részt. Ennek megfelelően a zenészek „tárháza” igen széleskörű és folyamatosan gyarapszik. Az indulókon kívül a szimfonikus zenekari átiratok, illetve kifejezetten fúvósokra írt zeneművek jelentik a repertoár alapját.

Csizmadia Zsolt ezredes kiemelte: a Magyar Honvédség Parancsnoksága támogatásával és engedélyével nemrég megnövelték a katonazenekarok létszámát, a kisebbek immár 31, a nagyzenekar pedig 65 zenésszel végzi feladatát, így országosan összesen már 340-en viselnek egyenruhát muzsikálás közben. Ők főleg fúvósok és ütőshangszeren játszó zenészek, hiszen a katonazenekarok a „civil” szimfonikus zenekaroktól eltérően menetzenéket is előadnak, így menet közben is tudniuk kell hangszereikkel játszani. „Gondoljunk bele: a nagybőgő és a cselló ilyen esetben azért nehezen lenne kezelhető” - tette hozzá a főkarmester, kiemelve: a létszámemeléssel és a folyamatos, de szerencsére kis létszámmozgást jelentő fluktuációval megoldott a „vérfrissítés”, a fiatal zenészek bevonása is.

A megfelelő fizikai állapot is elvárás a katonazenészekkel szemben. „Ne felejtsük el, mi a Magyar Honvédség állományában szolgálatot teljesítő katonák vagyunk, így a fizikai követelmények ugyanúgy vonatkoznak ránk is. Mi is ugyanolyan katonák vagyunk, mint bárki más, csak a feladatrendszerünk eltérő. Ugyanúgy vár ránk is minden évben a fizikai és egészségügyi felmérés” – emelte ki a főkarmester.

Csizmadia Zsolt ezredes ezután ismertette a katonazenésszé válás folyamatát, a kiválasztástól a szentendrei katonai alapkiképzésen keresztül egészen a zenekarban történő beilleszkedésig. Saját magáról elmesélte: családi példák is segítették a pályaválasztásában; és az is, hogy vonzotta az egyenruha. „Ezt a pályát csak elhivatottan lehet csinálni: én ezt imádom és így tudok beletenni rengeteg időt és energiát. Ráadásul mindig többet és többet, hiszen sosem érzem úgy, hogy most már ez elég lesz” – fogalmazott.

A főkarmester elárulta azt is, hogy a mindennapi munkájukban, így a zenekari próbákon is, azért keveredik a művészi szabadság és a honvédségben megszokott fegyelem. Egy művészi munkát „erőből”, nagy szigort tartva ugyanis nem lehet létrehozni.

„Jómagam 1988 után, 23 éven keresztül játszottam az Operettszínház szimfonikus zenekarában: ott is fegyelem volt. Ott zenészként tevékenykedtem, de ma már főkarmesterként teljesen más a feladatom, s ezt igyekszem a lehető legtöbb energia befektetésével végezni” - mondta Csizmadia Zsolt ezredes.