A kihívás napja
Szöveg: Dr. Jakab László főhadnagy | 2010. december 8. 12:46A Military Skills Competition az UNFICYP-misszió legnagyobb, egyben legrangosabb katonai-erőnléti-ügyességi és szellemi vetélkedése. A versenyt idén immár második alkalommal rendezték meg a megosztott sziget fővárosában, Nicosiában.
A résztvevőket a nicosiai repülőtér 1974 óta kővé dermedt
szellemépületei és a kifutópálya magánya várta, illetve a misszió
parancsnokának, Mario Sanchez Debernardi ellentengernagynak eldördülő
„startpisztolya".
A 4-es szektor magyar csoportja igazi nemzetközi csapattá vált, hiszen Badó Ádám főhadnagy szakaszparancsnok-helyettes vezetésével a magyar kontingensbe érkező szerb katonák is kivették a részüket az erőt próbáló feladatokból. El kell azonban mondani, hogy az induló kilenc csapatból négyben volt magyar, vagy éppen magyarul is beszélő versenyző.
Embert próbáló nap volt ez! A magyar csapat női tagja, Bónáczné Pónya Ibolya – az Afganisztánt és Irakot megjárt főtörzsőrmester asszony – férfiakat megszégyenítő akarattal hajszolta magát a célig, bizonyítva, hogy a gyengébbnek hitt hölgyek egyenrangú partnerek és egyben kiváló katonák. Bebizonyította, hogy háborúban és a béketeremtésben a nők szellemi és testi terhelhetősége bizony összevethető a férfiakéval.
A versenyszámok során olyan érdekességek is kiderültek, hogy egy hosszabb rohamtempójú futás után az angol katonák bizony rosszabbul lőnek a saját optikai célzó berendezéssel ellátott SA-80 gépkarabélyukkal, mint az argentinok célzó berendezés nélkül, akik bizony tizenöt lövésből százötven kört értek el. Csapatunk szerb tagjai tökéletes magyarsággal tudták kiáltani, hogy „Hajrá, Gyerünk!", Badó Ádám főhadnagy és Kinder Bálint szakaszvezető pedig bekötött szemmel is gyorsabban szerelte szét és össze az angolok karabélyát, mint maguk Nagy-Britannia katonái. Verseny volt a javából.
