Munkacsoport megalakító egyeztető értekezletet tartott a Honvédelmi Minisztérium, valamint az Építési és Közlekedési Minisztérium, október 13-án, pénteken.
Az ülés kezdetén dr. Czermann János, a Honvédelmi Minisztérium stratégiáért és humánpolitikáért felelős helyettes államtitkára emlékeztetett: 2022 óta a kormányzat határozott szándéka, hogy a haderőfejlesztés, valamint a toborzás ütemét és intenzitását jelentősen fokozza, illetve ugyanez érvényes a védelmi ipar és beszerzések tekintetében is. „Ez magában hordozza azt is, hogy bizonyos kérdéseket, amelyeket eddig hátrébb soroltunk, előrébb hozzuk, ide tartozik a katonai mobilitásnak nevezett, a Magyar Honvédség közlekedési fejlesztését érintő témakör is” – fogalmazott a helyettes államtitkár, aki kitért arra, hogy vezérkari szinten is megkezdődött mind a vasúti, mind pedig a közúti közlekedési infrastrukturális igények összeállítása.
Az infrastruktúra-fejlesztés szempontjából kiemelkedő jelentőségű, hogy ismételten van közlekedési tárca – mondta Kikina Artúr, az Építési és Közlekedési Minisztérium vasútfejlesztésekért felelős helyettes államtitkára, aki hozzáfűzte, a legnagyobb érintettség a vasút területén lesz. Kikina Artúr fontosnak nevezte, hogy a Honvédelmi Minisztériumot időben vonják be a projektekbe, így a honvédelmi tárca is megteheti észrevételeit, amivel a fejlesztések olcsóbban és hatékonyabban valósulhatnak meg.
Ezt követően Sárkány István Róbert alezredes, a HM Stratégiai Főosztály vezető szakreferense prezentációjában felvázolta a Honvédelmi Minisztérium által javasolt feladatokat: ezen belül kitért az azonnali végrehajtást igénylő, a rövid és középtávú, valamint a hosszútávú feladatokra is.
A prezentációval kapcsolatban dr. Czermann János megjegyezte, országunk minden irányból azon a közlekedési korridoron fekszik, amely a NATO szempontjából kiemelten fontos. „Tisztában vagyunk azzal, hogy a Baltikumtól kezdve le a Balkánig, Romániától az Adriáig milyen nemzetközi gondolkodások vannak. A mi felelősségünk, hogy a szempontjaink ebben megfelelő módon szerepeljenek.”
Virág István, a MÁV ZRT. pályaműködtetési vezérigazgató-helyettese prezentációjában egyebek mellett kitért a honvédségi forrásból megvalósuló infrastruktúra fejlesztésekre, ezen belül a folyamatban és az előkészítés alatt lévő projektekre, a deltavágány tervezetre, a hídrekonstrukciós programokra, ugyanakkor felsorolta a MÁV azon stratégiáit, amelyek az infrastruktúra versenyképesség, valamint egyedi műtárgyak korszerűsítését célozzák.
Az elhangzottakkal kapcsolatban Kikina Artúr megjegyezte, a kormány komoly szándéka, hogy a Gubacsi híd átépítése megtörténjen, így az erre vonatkozó közbeszerzés egy-két hónapon belül megjelenik. „2026 év végére, 2027-re itt új hídnak állnia kell” – hangsúlyozta. A V0 megvalósítása egy több évtizedes történet lesz, az első és legfontosabb, hogy Dunaújváros és a 150-es vonal összekötése megtörténjen. A Duna hidat meg kell építeni.”
Végezetül dr. Czermann János helyettes államtitkár a következő értekezlet céljául tűzte ki az azonnali beavatkozást igénylő kérdések felterjesztését.
