A kutatás egy hosszú távú befektetés

A tanulmányait műszaki specializáción folytató, katonai vezető szakos hallgató általános iskolás kora óta indul országos tudományos versenyeken, lelkesedése az egyetemen is megmaradt a kutatói pálya iránt. Ádám Balázst kutatási témájáról és jövőbeli terveiről kérdeztük, de szóba került az is, miként kezdjen neki valaki a tudományos pályának.

Milyen előnyt jelenthet a tudományos pályán egy TDK-n, OTDK-n való szereplés?

Alapvetően háromféle pozitív hozadéka lehet egy ilyen versenynek. Egyrészt megismerkedhetünk azzal, hogyan kell egy témát kiválasztani, egy tudományos feltevést, hipotézist felállítani és kutatni. De megtanulja az ember azt is, hogy a különböző tudományterületeken milyen kutatási módszerekkel lehet és érdemes kutatni mind teoretikus, mind empirikus értelemben. A másik előnye, hogy az ember megtanulja felhasználói szinten kezelni a Microsoft Word vagy Power Point programokat, illetve fejlődik az előadói készsége. Utóbbi azért is fontos egy katonatisztnél, aki később szakaszparancsnoki beosztásba kerül, mert segít abban, hogy előadói gyakorlatot szerezzen. Tudományos téren is hatalmas előny egy TDK-n való részvétel: plusz pontot jelent a hallgatói rangsorban, de különböző pályázatok elnyeréséhez is nagy segítséget adhat, és talán a legfontosabb, hogy esély nyílhat a TDK munka szakdolgozati elismertetésére.

Hogyan lehet a hallgatókat ösztönözni arra, hogy részt vegyenek tudományos versenyen?

Elsősorban személyes példamutatással. Amióta a Puskás Tivadar Műszaki Szakkollégium elnöke lettem, próbálom a legfiatalabb, első-, másodéves hallgatókat is ösztönözni arra, hogy kutassanak. Van egy olyan hozadéka is a TDK-nak, amely hosszú távú befektetésnek tekinthető: egy mesterképzésre vagy egy doktori képzéshez való jelentkezéshez nagyon fontosak a TDK-ás kutatások, hiszen ezekből lesznek később tartalmasabbnál tartalmasabb publikációk.

Milyen témák érdekelnek, illetve szeretnél-e a kutatói pályán maradni az egyetem után is?

Az eddigi TDK-dolgozataim témáját is képező hadtörténelmi kutatások inkább tekinthetők úgymond hobbinak, amelyet a jövőben felváltana a mesterséges intelligencia tudományának kutatása. A két eddig elkészült TDK dolgozatom témája második világháborús csatatérkutatások voltak: az elsőt Heréd településen és környékén végeztem, ahol a különböző szovjet és német jelentések által leírtakat próbáltam terepi jelekkel (fémkeresőműszeres csatatérkutatással) bizonyítani, avagy cáfolni. A második dolgozatom a Karola-állás nevű védelmi vonalnak Gödöllő és Gyöngyös közti terepszakaszának lokációjáról szólt, amely során egy olyan témát dolgoztam fel, amellyel (szovjet levéltári anyagok hiányában) a 2000-es évek előtt egyáltalán nem foglalkoztak. A most készülő TDK-dolgozatommal pedig bekapcsolódtam a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen folyó Zrínyi kutatásokba: itt a Zrínyi-fegyverekkel foglalkozom. A néhai Zrínyi Miklósnak, a szigetvári hősnek van egy rejtélyes dombormű technikával készített pajzsa, amiről nem tudni, valójában hogyan került a családhoz. A pajzs most az Egyesült Államokan, a Philadelphiai Művészeti Múzeumban található, de nagyon keveset tudni arról, hogyan került a családhoz. Ezt próbálom kideríteni, illetve hogy mi látszik pontosan a pajzson, és ki lehetett a készítője. A jövőben a szakdolgozat témám pedig egy, a mesterséges intelligencia alapú felismerő szoftver fejlesztése lenne, amellyel a tűzszerészek munkáját és a második világháborús robbanótestek azonosítását segíteném elő, ugyanis tanulmányaim végeztével a tűzszerészekhez szeretnék majd beosztásba kerülni.

Mit tudnál tanácsolni a leendő kutatóknak, TDK-zóknak?

Ha valakit érdekel egy kérdés, akkor kezdjen el az adott témában fellelhető néhány legjelentősebb teoretikustól, írótól pár folyóiratcikket, esetleg könyvet elolvasni, hogy kicsit tágítsa a látókörét. Ezután keressen egy olyan mentort, aki mind szakmailag, mind pedig emberileg is nagyon jó konzulens lesz. Esetemben ez az ember Padányi József vezérőrnagy. Utána közösen elkezdhetnek kidolgozni egy vázlatot. Találja ki az egyén, hogy a már megszerzett tudásból, az elolvasott könyvekből, mi az az apró részterület, ami neki a legjobban tetszik. Ezt követően ennek a részterületnek a kutatásával kell elkezdenie foglalkozni. Nem kell világmegváltó dolgokat írni egy TDK-dolgozatba, véleményem szerint elég, ha a dolgozat egyharmada tartalmazza az ember saját véleményét, saját kutatási eredményeit, a többi pedig az összegyűjtött források szintetizálása. Ami ennél is fontosabb, az a motiváció, mert ha valaki nem szeretné ezt csinálni, akkor ebből nem lesz semmi. Egy jó témaválasztás és a konzulenssel közösen kidolgozott szinopszis vezérfonalat ad majd a dolgozat megírásához, vezetve a TDK-zó kezét, hogy milyen témákban olvasson, merre kutakodjon tovább.