A magyar érdek érvényesült

Magyarország az orosz-ukrán háború kapcsán garanciát kapott arra, hogy az ország területén kívül nem kell részt vennie katonai akcióban, és nem kell se pénzt, se embert adnia a háborúhoz, továbbá Magyarország területét nem lehet felhasználni a háborúba történő bekapcsolódás céljából. Ezt jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral tartott szerdai budapesti megbeszélésüket követő közös sajtótájékoztatón.

Orbán Viktor elmondta: Magyarország lojális és elkötelezett tagja a NATO-nak, és emlékeztetett arra, hogy 1300 magyar katona vesz részt a NATO műveleteiben.

Hozzátette, Magyarország azon nem túl nagy számú országok közé tartozik, amelyek teljesítik összes vállalt kötelezettségüket: védelmi kiadásai meghaladják a nemzeti össztermék két százalékát és a 20 százalékos képességfejlesztési célt is bőven eléri az ország.

Hazánk légtérrendészeti feladatokat is ellát, Szlovákia Szlovénia esetében, és időről időre a Baltikumban, emellett NATO-összekötő nagykövetség fontos közép-ázsiai és afrikai országok felé. Orbán Viktor elmondta, Magyarország ezekkel a vállalásokkal tudja erősíteni a NATO-t és ezeket a vállalásait a jövőben is teljesíteni fogja.

A kormányfő méltatta Jens Stoltenberget, akinek szerinte Magyarországon magas reputációja van, mert főtitkárságának ideje alatt a NATO és Magyarország közötti együttműködés megerősödött.

Az orosz-ukrán háborúról azt mondta, közismert, hogy Magyarország álláspontja eltér a NATO-tagállamok többségének álláspontjától és tudomásul veszi, hogy az övétől eltérő vélemények súlya és száma jelentős. Magyarország minden alkalommal elmondhatta az álláspontját, de azt be kell látnia, hogy nincs ahhoz elegendő képessége és ereje, hogy a nagy számban tőle különböző véleményeket megváltoztassa – fogalmazott.

A kormányfő elmondta, Magyarország a szerdai tárgyaláson világossá tette, nem kíván blokkolni olyan döntéseket a NATO-ban, amelyek bár eltérnek a mi helyzetértelmezésünkből fakadó észszerű döntésektől, a többi tagállam által osztott és szorgalmazott döntések.

Kiemelte: Magyarország megkapta Jens Stoltenbergtől a kért garanciákat arra, hogy minden NATO-területen kívüli katonai akció csak önkéntes jellegű lehet.

Arra a kérdésre, mi a garancia arra, hogy Magyarországot a jövőben sem fogják belekényszeríteni a háborúba, Orbán Viktor azt mondta, két garancia van erre, az egyik a magyar kormány, a másik a NATO főtitkára. Magyarország ugyanis az orosz-ukrán háború kapcsán garanciát kapott arra, hogy az ország területén kívül nem kell részt vennie katonai akcióban, és nem kell se pénzt, se embert adnia a háborúhoz, továbbá Magyarország területét nem lehet felhasználni a háborúba történő bekapcsolódás céljából.

Orbán Viktor közölte, a NATO dokumentumai világossá teszik, hogy a szövetség területén kívüli bármilyen akcióban történő részvétel csak önkéntes lehet. Magyarország a 31 másik tagállam döntését nem akarja és nem is tudja megváltoztatni, a NATO pedig a főtitkáron keresztül tudomásul vette, hogy Magyarország teljes mértékben ki akarja használni azt a mozgásteret, amelyet a szövetség alapszabályai biztosítanak számára.

Mindent megkaptunk, ami a most fennálló kérdések rendezéséhez szükséges volt, nehéz, de konstruktív tárgyalás volt a főtitkárral, a végén azonban korrekt megállapodás született – emelte ki Orbán Viktor.

A NATO elfogadja Magyarország álláspontját, miszerint nem kíván részt venni az Ukrajnának nyújtandó katonai és pénzügyi támogató műveletekben, ugyanakkor nem is blokkolja az erre irányuló NATO-erőfeszítéseket – közölte a tájékoztatón Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.

A NATO júliusi, washingtoni csúcstalálkozóján arra számít, hogy a szövetségesek megállapodnak arról, hogy a NATO vezető szerepet vállaljon az Ukrajnának történő biztonsági segítségnyújtás és kiképzés koordinálásában és elősegítésében – jelentette ki a főtitkár.

Jens Stoltenberg reményét fejezte ki, hogy a csúcson hosszú távú pénzügyi elkötelezettséget is vállalnak a katonai támogatásra, mert értékelése szerint ez biztosít majd kiszámíthatóságot és megbízhatóságot Ukrajna számára.

Ugyanakkor jelezte: a magyar miniszterelnök egyértelművé tette, hogy Magyarország nem kíván részt venni ezekben a NATO erőfeszítésekben, és ezt az álláspontot elfogadja.

Hozzátette: örül annak, hogy az Orbán Viktorral folytatott tárgyaláson sikerült megállapodni arról, Magyarország hogyan tud távol maradni az Ukrajnának nyújtott támogató műveletektől. Magyar személyek nem fognak részt venni ezekben a tevékenységekben és magyar pénzügyi eszközöket nem használnak erre – erősítette meg.

Kérdésre válaszolva Jens Stoltenberg hangsúlyozta: nem NATO kötelezettség, hogy minden műveletben, tevékenységben részt kell venni, mindaddig, ameddig minden, a washingtoni szerződésben kollektív védelemmel kapcsolatos kötelezettségnek, amúgy egy tagország megfelel.

Hangsúlyozta azt is: Orbán Viktor biztosította arról, hogy Magyarország továbbra is megfelel minden vállalt kötelezettségének. Jens Stoltenberg azt mondta, Magyarország mindig nagyra becsült NATO-szövetséges volt az elmúlt 25 évben. Egyúttal nagyra értékelte a magyar miniszterelnök nyilatkozatát, miszerint Magyarország elkötelezett és lojális NATO-szövetséges marad.

A főtitkár elmondta: Magyarország vezeti a NATO egyik multinacionális, többnemzetiségű harccsoportját, fontos katonai parancsnokságoknak ad otthont, beleértve a többnemzetiségű hadosztályközpontot, ezen túlmenően támogatja a stabilitást a Nyugat-Balkánon, katonákkal vesz részt Koszovóban az ottani KFOR békefenntartó műveletben. Kiemelte azt is, hogy „az oroszok brutális agressziós háborújának kezdete óta” Magyarország folyamatosan menedéket ad az ukrán menekülteknek, és segített a sebesült katonák rehabilitációjában is. Jens Stoltenberg megerősítette, hogy mindez hozzájárul a közös biztonsághoz.