A Magyar Honvédség bármikor, bármilyen feladatra készen áll

A szentesi Megyeháza Konferencia és Kulturális Központban tartott rendezvényen a honvédelmi miniszter előadásában kitért a hazánkat is érintő biztonsági kockázatokra és fenyegetettségekre. Mint elmondta: az a biztonsági környezet, ami minket is körbevesz, gyorsan és élesen változik, újabb és újabb kihívások jelennek meg, amelyeket közösen, egységesen kell kezelnünk. Kiemelte: a hazánkat is érintő kockázatokat helyettünk senki nem fogja kezelni. Felhívta a figyelmet arra, hogy világszerte egyre több instabil állam van, amelyek kihatnak Európa, így Magyarország biztonságára is. Hozzátette: a gondokat, problémákat ott kell kezelni, megoldani, ahol azok keletkeznek.

A NATO – amelynek, mint Benkő Tibor fogalmazott, elismert tagjai vagyunk – jelenleg két fenyegetettségi irányt nevez meg Európa vonatkozásában. „Az egyik a keleti, az orosz fenyegetettség, ami most valósággá vált. A másik pedig a déli fenyegetettség, ami a Nyugat-Balkánon keresztül éri el Európát. Ha azonban van egy déli és egy keleti fenyegetettség, akkor ezeknek valahol van egy metszéspontja. Nem nehéz kitalálni, hogy ez a metszéspont hol lehet. Csak gondoljuk végig Magyarország történelmét, küzdelmes évszázadait. Igen itt van, Közép-Európában” – világított rá.

Az orosz-ukrán háború kapcsán elmondta: az Oroszország ellen alkalmazott gazdasági szankciókat épp azok szegik meg legelőször, akik meghozták azokat, mert nem tudtak függetlenedni az orosz energiaszektortól. A honvédelmi tárcavezető szerint a kettős megközelítés jelenthet csak megoldást. „A NATO részéről kell egy elrettentés, de kell a párbeszéd, mert erőszakkal, fegyverrel nem lehet minden problémát kezelni. Az erőszak erőszakot szül. Kell a józan ész, az előrelátás, a megfontoltság, mert ebből – vagyis az orosz-ukrán háborúból - még komolyabb konfliktus lehet” – jelentette ki, hozzátéve: éppen ezért fontos az, hogy Magyarország olyan képességgel bírjon, amivel ezt a kihívást, kockázatot és fenyegetést kezelni tudja. „A békének és biztonságnak márpedig ára van. Ahhoz, hogy mi békében és biztonságban élhessünk, emberek és olyan szervezetek kellenek, akik ezt biztosítják – húzta alá Benkő Tibor.

A Magyar Honvédség megújítását szolgáló Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program kapcsán rámutatott, hogy a biztonsági környezet folyamatos változása, az újabb és újabb kihívások, kockázatok, fenyegetések megjelenése miatt szükség van arra, hogy a honvédséget újjáépítsék. Benkő Tibor felidézte, hogy ennek hátterében az az évtizedes leépítés is ott áll, amelynek köszönhetően az 1989-ben 155 ezer fős hadsereg 2007-re éppen csak elérte a 23 ezres létszámot. Kitért arra is, hogy a NATO-hoz való csatlakozásunk idején hangoztatott gondolat - miszerint az 5. cikk szerint „majd a NATO megvéd minket” - alapvetően hibás, hiszen a szövetség nem bír saját katonai erővel. Felhívta a figyelmet a 3. cikk tartalmára is, miszerint minden tagország köteles olyan haderőt, képességet építeni és fenntartani, amivel tudja saját nemzete békéjét, biztonságát szavatolni. E nemzeti haderők alkotják a NATO közös erejét is.

A honvédelmi miniszter kijelentette: Magyarországnak „egy olyan haderőt kell létrehozni, ami erős, ütőképes, amelyben korszerű modern technikai eszközöket, kiválóan felkészített, a hazájuk iránt elkötelezett, lojális, áldozatkész katonák működtetnek és üzemeltetnek. És ennek a térségnek Magyarország legyen meghatározó ereje, pontosan a keleti és a déli fenyegetettség miatt. Nem csak nagy államok léteznek itt Európában, hanem kisebb nemzetállamok is.” A tárcavezető úgy fogalmazott, hogy Magyarországnak kezébe kell vennie a saját sorsát, a régió vezetőjévé kell válnia, hogy más nemzetek is csatlakozzanak hozzánk, így garantálva a térség biztonságát. Rávilágított arra, hogy éppen ezért indította el hazánk a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot, amelynek egyik fele a katonáról, az emberről és az őt körülvevő környezetről, valamint az oktatásról, nevelésről, illetve a társadalomban elfoglalt helyéről szól. A másik fele pedig a haderőfejlesztésre, a hadiipar újjáépítésére fókuszál. Előbbi kapcsán elhangzott, hogy a katonáknak életpályát kell biztosítani, hiszen egy életre kötelezik el magukat.

A Magyar Honvédség életpályamodellje három szakaszból áll: első része a katonai pályára irányítás – például a honvédelmi nevelés és tartalékos katonai szolgálati lehetőségek útján -, második szakasza az aktív katonai szolgálat időszaka, amelynek részét képezi egy úgynevezett senior katonai szolgálat is.

Mint Benkő Tibor fogalmazott, az 50 év feletti korosztály egy részét a közigazgatás, az államigazgatás, az oktatás-nevelés, illetve az állami vállalatok területére kell irányítani. Az életpályamodell harmadik szakasza pedig az aktív katonai szolgálaton túli időszakra vonatkozik és célja, hogy a nyugállományúak érezzék és tudják, hogy továbbra is a Magyar Honvédség nagy családjához tartoznak.

A honvédelmi miniszter szólt a Honvéd Kadét Program rendszeréről és az általános honvédelmi nevelésről is, amelynek részei a Honvédelmi Sportszövetség, a honvédelmi tematikus versenyek, a laktanyai nyíltnapok és a honvédelmi táborok. A Honvéd Kadét Programmal kapcsolatban elmondta: már 100 iskola csatlakozott hozzá és további 19 egyetemmel van élő kapcsolat.

Benkő Tibor elmondta: 2016 óta folyamatosan emelkedik a honvédelemre és ezen belül is a haderőfejlesztésre fordítható költségvetési keret. 2022-ben 1 003 milliárd, 2024-ben – amikor tervezetten elérjük a 2 százalékos GDP részarányt – 1 460 milliárd forint lesz a honvédelem teljes költségvetése.

Az előadást megelőzően Benkő Tibor honvédelmi miniszter és Antal László ezredes, az MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred parancsnoka megkoszorúzták Szentes város első és második világháborús emlékműveit. A rendezvényen jelen volt Farkas Sándor az Agrárminisztérium miniszterhelyettese, országgyűlési képviselő is.