Az altábornagy a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központban Új dimenziók és generációs ugrás a hadviselésben címmel megtartott konferencia első napján elmondta: ma már nem a harckocsik száma vagy a tűzerő dönt egy konfliktusban, hanem sokkal inkább a befolyásolási képesség vagy a gazdasági erő. „Az új transzformáció terén a Magyar Honvédség arra készül fel, hogy Magyarország gazdasági erejét figyelembe véve, a külgazdasági és a külpolitikai célokat támogatva, az információs műveleteket felhasználva úgy alakítsa át katonai erejét, hogy képes legyen reagálni a szürke zóna, a hagyományos és a hibrid hadviselés jelenkori kihívásaira" – hangsúlyozta Böröndi Gábor. 

Az altábornagy emlékeztetett: a célok elérése érdekében megkezdődött – a szárazföldi haderőnem és a légierő fejlesztése mellett – a modern kihívásokra való felkészülés. Ezek között megemlítette a kiberteret és az űrháborús technológiát. Hozzátette, a mostani konferenciát éppen azért szervezték, mert fontosnak tartják, hogy a szakértőket bevonják a munkába, s bemutassák elképzeléseiket, amelyek szerint modernizálják a hadsereget.

Németh Gergely, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért felelős helyettes államtitkára előadásában elmondta: Magyarország a NATO által meghatározott keleti és déli fenyegetések metszetében fekszik, ezért ezen kihívások teljes spektrumára kell reagálnia. Figyelembe kell venni egyebek mellett azt is, hogy mára megváltozott a háború karakterisztikája: hangsúlyt kaptak a polgárháborúk, az alacsony intenzitású konfliktusok, és az is igaz, hogy ezekre főként Európán kívül kerül sor. Ugyanakkor megjelentek a nem állami szereplők, amelyek képesek támadásokat intézni akár országok ellen is. A világon a fő stabilizáló tényezőnek számít a globális kereskedelem, a nukleáris arzenál, az Egyesült Államok katonai hegemóniája és – az euroatlanti stabilitás szempontjából – a NATO – mondta a helyettes államtitkár.

Kitért arra is, rendkívül felgyorsult a harctéri kommunikáció, így a modern hadviselés már nem egy elszigetelt térben zajlik, hanem a politikai célok közvetlen elérésére használják a taktikai eszközöket. Bár korunk hadviselésének megértéséhez új fogalmakat kell megismerni, mint például a kibertér vagy a proxy-háború, továbbra is alapvető fontosságú marad a „stratégiai tűz".  „Így tehát a hagyományos erőnek továbbra sincs alternatívája. Mivel nincs alternatíva, ezért számunkra is rendkívül fontos, hogy folytassuk a védelmi költségvetésünk emelését" – fogalmazott. 

Takács Attila dandártábornok, a Magyar Honvédség Parancsnokságának szárazföldi haderőnemi szemlélője azt mondta: a kor fenyegetéseit az teszi bonyolulttá, hogy napjainkban minden mindennel összefügg. A technológia fejlődésének köszönhetően ma már képtelenség elrejteni a katonákat vagy a hadieszközöket a harctéren. Úgy is lehet fogalmazni, hogy a harctér mostanra egy üvegasztallá változott, s ezen kell győznie a szárazföldi haderőnemnek. Ez csak egy módon elképzelhető: ha az egységek gyorsan manővereznek, és nem állnak le. Ugyanakkor a parancsnokoknak tágabb kontextusban kell vizsgálniuk a helyzetet, és meghozniuk döntéseiket.

A számos összefüggés, a szélesebb kontextus miatt meg kell emelni a parancsnokok döntési jogkörét, hiszen ezzel megnő a rugalmasság és a gyorsaság – mutatott rá a dandártábornok. Az új fejlesztések, mint a mesterséges intelligencia vagy az autonóm fegyverrendszerek is ezt támasztják alá – fűzte hozzá. A Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programra kitérve megjegyezte: a modernizáció központjában a katona áll, de ez önmagában nem garancia arra, hogy Magyarország képes lesz megfelelni az új kihívásoknak. „Azt kell látnunk, hogy a katonai válasz mellett a kormányzati, társadalmi válaszoknak is meg kell lenniük: a társadalmi elfogadottságnak, az ipari és gazdasági háttérnek, illetve a stratégiai készenlétnek" – fogalmazott Takács Attila.    

A rendezvényen Böröndi Gábor altábornagy és Németh Gergely helyettes államtitkár elismeréseket adtak át a kutatóhely munkatársainak az intézmény megalakulásának 5. évfordulója alkalmából. 

GALÉRIA