A magyar Maginot-vonal egy darabja
Szöveg: Szűcs László | 2008. június 20. 22:12Egy igazán különleges darabbal gyarapodott a HM Hadtörténeti és Múzeum (HM HIM) amúgy is egyedülálló gyűjteménye, miután Holló József főigazgató június 20-án felavatta az intézmény díszudvarán kiállított páncélkupolás, géppuskás erődelemet, amit néhány hónappal ezelőtt az ország déli határvidékén tártak fel a hadtörténészek, a hadirégészek és a hadszíntérkutatók.
„A magyar Maginot-vonal egy darabja" – olvasható HM HIM díszudvarán, az eredeti tervek szerint megépített az erdőelem fölé kifüggesztett tablón. A táblán az is olvasható, hogy a Jugoszlávia és Magyarország közötti háborús feszültség időszakában – 1951 és 1955 között – az ország déli határán, 630 kilométer hosszan, megerődített területek láncolata épült ki. Az erődrendszer megépítésére az ország nemzeti jövedelmének jelentős részét, akkori értéken több mint hétmilliárd forintot kellett felhasználni. Különböző típusú erődelemek épültek, ezek egyike a páncélkupolás, amelyből mindössze két-három készült el. Egyik a Baranya megyei Matty község közelében. A HM HIM kutatócsoportja 2008. márciusában, különböző dokumentumok alapján felkutatta az erőd helyét és feltárta a páncéltornyot
Az erődelem további érdekessége, hogy a beépített harckocsi torony egy második világháborús Panzer IV-es harckocsiból származik. Ez volt a német hadsereg legnagyobb számban gyártott harckocsija. A löveget, a figyelőnyílásokat, a búvónyílások takarólemezeit, valamint a parancsnoki tornyot leszerelték, majd a nyílásokat ráhegesztett páncéllemezzel lezárták és a homlokpáncélt is megerősítették. Ebbe vágták bele a géppuska lőréseit.
– Ígéretünkhöz híven, még a múzeumok éjszakája előtt bemutatjuk ezt az egyedülálló géppuskás páncélerődöt – kezdte avató beszédét dr. Holló József nyugállományú altábornagy. A HM HIM főigazgatója ezt követően arról beszélt, hogy az erődelem az intézmény díszudvarának azon a részén kapott helyet, ahol megtalálható az Ausztriát és Magyarországot egykoron elválasztó vasfüggöny néhány méteres darabja. Az úgynevezett SZ–100-as rendszer másolatát még 2006-ban építették fel a díszudvaron, ám akkor még nem gondoltak arra, hogy egyszer a déli határt „őrző" egy darabja is ide kerül majd.
A főigazgató kiemelte: a déli határszakaszon, Makótól az Õrségig terjedő erődrendszer a „Tito láncos kutya" időszakban, vagyis a hidegháború legádázabb éveiben épült. Mégpedig szó szerint vérrel és verítékkel, hiszen több mint hétmilliárd forintba került, ami az akkori értéken számolva igen jelentős összeg.
– Az évek előrehaladtával felszabadultak a titkosság alól azok az okmányok és tervrajzok, amelyek alapján épült az erődrendszer. Ezekből tudjuk, hogy a déli határszakaszon van még mit keresniük intézményünk szakembereinek – mondta Holló tábornok.
Az erődelem ünnepélyes átadása után dr. Négyesi Lajos alezredes, a HM HIM osztályvezetője, a feltárási munkák irányítója mutatta be az építményt. Kiemelte: a két és fél tonnás tornyot, annyira jól sikerült az építőknek hozzábetonozniuk az alaphoz, hogy az évek során senkinek nem sikerült kivésnie. Így maradhatott meg az utókor számára.
A páncélkupolás erődelem átadási ünnepségének végén egy korhű egyenruhába öltözött hagyományőrző megmutatta, miként lehetett az erődelembe rendszeresített maxim géppuskával „fedezni" a kijelölt terepszakaszt.
További képek:
Fotó: Szűcs László
