A merész és szorgalmas hadvezér

A Hadik család, Felvidékről, valószínűleg Trencsén vármegyéből származott. Felmenői között többen a lelkipásztori hivatást választották, amelyet később a török behatások miatt, a katonai hivatás váltott fel. Hadik András édesapja, Hadik Mihály egy huszár regimentben huszárkapitány lett. Fia András 1710-ben vagy 1711-ben született; feltételezések szerint egy csallóközi katonai táborban. Körülbelül huszonhárom éves koráig angyalbőr helyett reverendát öltött magára és először Kőszegen, majd Kassán papnak tanult.

„Hadik Andrást mindig is vonzotta az értelmiségi pálya, azonban a legenda szerint az atya a halálos ágyán megeskette az ifjú titánt, hogy mégis csak katona legyen belőle, így 1732-ben a tiszti pálya felé fordult” – kezdte mesélni a hadvezér életútját a történész. Hadik András a Dessewffy huszárezredben kezdte katonai pályafutását. Szorgalmának és tehetségének köszönhetően gyorsan lépett előre a katonai ranglétrán. Ekkortájt az igencsak beteges Savoyai Jenő herceg, a hadügyek irányítója úgy döntött, hogy verbuválni kellene egy nyolcezer főből álló magyar huszár sereget, azzal a jeligével, hogy: „nyolcezer magyar huszár több kárt tud okozni az ellenségnek, mint egy vesztes csata.”

„A magyar huszárok teljesítményéről a herceg nagyon jó véleménnyel volt, így a császári hadsereg számára új ezredeket szerveztek. Hadik ekkor több rendfokozatot átugorva kapitányi előléptesében részesült ezredében nehogy egy új regiment elcsábítsa” – mondta a hadtörténész. Nem sokat tétlenkedett, mert 1736-ban Magyarország déli határain a Balkánon kitört egy török háború, ahol az ifjú kapitány, számos önálló harcfeladat megoldásával kiválóan helyt állt.

Miután 1740-ben III. Károly magyar király, másként VI. Károly német-római császár – egyes források szerint váratlanul, gombamérgezésben – elhunyt, idősebb lánya, Mária Terézia lett utódja. Férjét Lotaringiai Ferencet később német-római császárrá választották, de ez csak harcok árán történehetett meg. 1740-ben kitört a nyolc éven át tartó osztrák örökösödési háború, amely bajorok, szászok, és franciák ellen folyt.

„Mária Terézia a magyar nemességhez fordult, hogy segítsenek az európai nagyhatalmakkal elfogadtatni trónigényét. Az egyik hadszintér a poroszok ellen Sziléziában volt, ahol éppen Hadik András állomásozott. A magyar huszárság a könnyű lovasságot képviselte, akik verhetetlenek voltak a portyázásban, Hadik pedig ennek különösen mestere volt. Kiváló teljesítményt nyújtott az utánpótlásvonalak, élelmiszerraktárak fosztogatásában, és különféle ellenséges különítmények elfogásában” – ismertette Lázár Balázs.

Hadik András hamar elérte az ezredesi rangot. Saját ezredében a huszároknál a megszokottól teljesen eltérő szemléletet honosított meg. Hamar megfékezte féktelen vadságukat és hagyományos erényeiket nyugati fegyelemmel ötvözte. Csak akkor engedte csapatát zsákmányolni, ha már az ellenség megfutamodott, azaz megnyerték a csatát. 1748-ban, mikor véget ért az osztrák örökösödési háború, a tanult, jól képzett Hadik már tábornoki rangban szolgált és hamarosan ezredtulajdonos is lett.

Következő legendás haditette a hétéves háború egyik kiemelkedő eseménye volt. 1757. október 16-án Hadik András hadosztálya megsarcolta Berlint. Mire Nagy Frigyes porosz király visszasietett csapataival fővárosa alá, a Habsburg-seregeknek bottal üthette a nyomát.

„Hadik Berlin alá érve 500 ezer birodalmi tallér váltságdíjat kért a várostól. A berliniek nem tudták valójában mekkora sereggel bírt, mert furfangos módon sorakoztatta fel a különböző erőit – tüzéreket, lovasságot, gyalogságot, huszárokat. Valójában ez a sereg mindössze nagyon ügyesen összeválogatott 2400 főből állt” – utalt a csínytevésre a történész.

Nagy Frigyes parancsára a helyőrség kivonult a fővárosból, hogy az udvar és a királynő menekülését fedezze. A városkapunál két gyenge porosz zászlóalj kísérelte meg az ellenállást, de őket gyorsan lekaszabolták. Hadik tudta, hogy ha beljebb vonul a városba, szabadjára engedi seregét, azok rögtön fosztogatni kezdenek és hamar kiderül, hogy milyen kis létszámú a csapata, így fitogtatva „erejét” újra felszólította a várost, hogy fizessenek, különben felgyújtják azt. A berlini polgárok hatalmas összegű, 200 ezer tallérnyi váltságdíjat gyűjtöttek össze órák alatt, amellyel Hadik azonnal tovább is állt. Tudta, hogy Frigyes király üldöző serege már útban van felé, de gyakorlatilag komoly veszteség nélkül sikerült a vonalai mögé visszahúzódnia. E hőstette után elsők között tüntették ki a Katonai Mária Terézia Rend nagykeresztjével.

Miután 1763-ban lezárult a hétéves háború, Hadik polgári feladatokat is ellátott. 1764-ben Erdély majd később Galícia kormányzója lett, azután mai szóval élve a Monarchia hadügyminiszterének, az Udvari Haditanács elnökének nevezte ki az uralkodó.

„Ez nagyon nagy elismerésnek számított, hiszen Hadik András teljesen névtelen, vagyontalan családból származott és ennek ellenére erősen arisztokratikus világban tudott érvényesülni. Kiemelkedő és rendkívüli pályafutását egyedül szorgalmának és tehetségének köszönhette. Szabadidejében, mikor nem a könyveket bújta, ásványokkal szeretett foglalkozni. Tábornagyi előléptetését követően 1790-ig, egészen haláláig az udvari haditanács elnöke volt, így segítve II. József uralkodását és reformjait” – mondta a történész.

Gyakorlatias emberként azonban szót emelt József gyakori túlzásai ellen és olykor ügyesen korrigálta a császár átgondolatlan rendeleteit. Társadalmi státuszában is nagy változás állt be, ugyanis grófi címben részesült és megkapta Délvidéken a futaki uradalmát.

A Hadik családi életéről Lázár Balázs elmondta, hogy az 1740-es években vette feleségül a lengyel származású Franziska Lichnowsky grófnőt, akitől nem kevesebb mint három fia és hat lánya született. Házassága boldog volt, de részben felesége költekezései miatt halála után a futaki birtok is elúszott. Fiai is katonai pályára léptek és ketten közülük igen magas rangot értek el. A székelyek is hálával gondolnak Hadik Andrásra, mivel a határőri szolgálat miatt Moldvába menekültek számára kegyelemet eszközölt ki és a hazatérteket Bukovinába telepítette le – belőlük lettek a bukovinai csángók.

Hadik András mindent kihozott pályafutásából, amit csak lehetett. Még maga Wolfgang Amadeus Mozart is említést tesz Hadikról: nagyon művelt, kulturált és intelligens emberként írta le. Érdekesség, hogy 1789 nyarán egy rövid ideig a török elleni háborúban a fősereg élére került, de a nyolcvanéves ember szervezete már nem bírta el a nehéz tábori szolgálatot. Belgrádot mindenesetre az ő tervei alapján foglalták el egy évvel később.

„Mi magyarok hadvezérei erényei, páratlan karrierje ugyanakkor embersége miatt büszkék lehetünk rá. Ha jobban belegondolunk, a 18. század közepén a magyar emberek közül valószínűleg az ő nevét ismerték a legtöbben a világon. Hadik számára Berlin megsarcolása és a többi jól sikerült csatája, a hadseregparancsnoki beosztása bőven elég volt ahhoz, hogy a korabeli művelt világban, Bostontól kezdve Londonon át Szentpétervárig mindenhol találkoztak az ő nevével, akik olvasták az újságokat. Úgy gondolom nagyon fontos szereplője volt korszakának” – zárta gondolatait Lázár Balázs.

* * *

Március 9-én mutatták be a mozikban Szikora János Hadik című kalandfilmjét. A neves XVIII. századi hadvezér, berlini huszárcsínyjét és haditetteit feldolgozó film főszerepeiben Trill Zsolt, Molnár Áron, Szabó Győző, Szalma Tamás, László Zsolt és Horváth Lili látható.