A mohácsi csatatéren

Az első mohácsi csata helyszíne hazánk legrégebb óta kutatott csatatere, ennek ellenére az összecsapással kapcsolatban számos kérdés egyelőre megválaszolatlan. A kutatók számára erre vonatkozóan több (keresztény és török auktorok tollából származó) írott forrás áll rendelkezésre, ám vizsgálatuk önmagában nem elégséges a csatával kapcsolatos kérdések biztos megválaszolására.

A csatatér területének behatárolása kapcsán több elmélet is napvilágot látott, a forráselemzés mellett a régészeti leletek (illetve a régészeti megfigyelések) is segítik az összecsapás helyének pontos meghatározását. A kutatást nehezíti, hogy a 16–17. század során több esetben is táboroztak jelentősebb keresztény, illetve török erők Mohács térségében, így a csatatéren talált fegyverleletek értelmezése, csatához kötése sok esetben problematikus.

A csatatér kutatására irányuló „klasszikus ásatási módszerek" negatív régészeti eredményekkel záródtak: egyetlen jelentősebb eredményként a csata keresztény halottjainak maradványait rejtő öt tömegsír Papp László és Maráz Borbála által végzett feltárása említhető meg.

A kutatás egyik fontos eredménye volt a csata menete szempontjából fontos középkori Földvár falu településfoltjának felfedezése. Földvár területén 2009-ben vette kezdetét a régészeti kutatás. Ezidáig egy csaknem háromhektáros terület geofizikai felmérésére került sor. A geofizikai kutatások során, illetve az újonnan készült légi fotók kiértékelését követően a település több objektuma (lakóházak, gazdasági funkciójú épületek) is meghatározható volt.

Fotó: A szerző felvételei