A múltba fordulás szükségessége

Mintegy nyolc évnyi munka után tavaly novemberben várt elérhetővé az a honlap, amely az első világháborúban hősi halált halt, megsebesült és hadifogságba esett katonák adatait tartalmazza bárki számára hozzáférhető módon. A projekt a Magyar Nemzeti Levéltár, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HM HIM), valamint a Budapest Főváros Levéltára (BFL) összefogásával valósult meg, az adatbázis pedig több mint 1,6 millió adatsort tartalmaz.

Az adatbázis létrejötte óriási társadalmi érdeklődést váltott ki. A HM HIM-ben csütörtökön tartott sajtótájékoztatón Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes úgy fogalmazott: az intézet katonái és munkatársai közel egy évtizedes munkája társadalmi jelentőségűvé vált. Az oldal tavalyi elindulása egy kutatás egyik legfontosabb állomása, hatását tekintve azonban messze túlmutat egy tudományos munkán.

„A látogatottsági adatok messze felülmúltak minden várakozást” – mondta az államtitkár, hozzátéve: a honlapot öt hónap alatt több mint 250 ezren keresték fel, mintegy kétmillió kattintással. A látogatók 132 országból nyitották meg az adatbázist, köztük olyan távoli helyekről is, mint Kuba vagy Pakisztán. Németh Szilárd hangsúlyozta: az egyik legfontosabb statisztikai adat szerint a legtöbben a 25-34 éves korosztályból látogattak az oldalra, olyan fiatalok, akik a családi érintettség révén érzik a múltba fordulás szükségességét, és személyesen is kapcsolódni akarnak a nemzeti emlékezethez. A miniszterhelyettes elmondta: a kutatás során példaértékű együttműködés alakult ki a hazai, valamint a bécsi és pozsonyi levéltárakkal, a múlttal foglalkozó közös munka pedig a jövőt is formálni fogja.

Babos Krisztina, a Katasztrófavédelem Központi Múzeum muzeológusa - akinek az első világháború a szakterülete, és részt vett a veszteséglista feldolgozásában is - úgy fogalmazott: a személyes történetek, egyéni sorsok kiemelkedően fontosak a Nagy Háború tanulmányozásában, ez az adatbázis pedig óriási lehetőségeket nyújt a kutatóknak, hiszen olyan eszközt kaptak általa, amely sokkal egyszerűbbé és gyorsabbá teszi a munkát.

Visnyei Tibor Somogy megyéből érkezett, hogy megossza tapasztalatait. Mint mondta, majdnem egy évtizedig próbálta meg kideríteni dédapja halálának körülményeit, akiről csak annyit tudott, hogy 1915-ben került a frontra. Végül az adatbázis segítségével kapott információkat róla, hősi halálának és végső nyughelyének részleteiről.

Végső István történész, a Clio Intézet munkatársa - aki helytörténészként az első világháborús veszteségeket kutatja lokális szinten – a sajtótájékoztatón elmondta: munkáját neki is nagyban megkönnyíti az adatbázis komplex felépítése.

A sajtótájékoztatón - amelyet Kovács Vilmos ezredes, a HM HIM parancsnoka nyitott meg - elhangzott: az adatbázis még mindig nem tekinthető teljesen véglegesnek, új adatokkal folyamatosan bővítik azt.