Nyílt nappal ünnepelte megnyitásának 10. évfordulóját a Szovjet repülőtér titkai elnevezésű múzeum a hétvégén, Berekfürdőn. Az itt kiállított dokumentumok, tárgyak döntő többsége a községhez közeli kunmadarasi repülőtérről származik, ahonnan Magyarországról 1991 áprilisában utolsóként repültek el a szovjet gépek. A jubileumi találkozó résztvevői az egykor Közép-Európa legnagyobb katonai repülőtereként számon tartott, csaknem nyolcszáz hektárnyi területű elhagyott bázist is meglátogatták.
Történelmünk egyik kevésbé ismert részét, az „ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet csapatok” légierejének tevékenységét, az egykor magyarországi repülőtereken szolgált szovjet hajózók és műszakiak életkörülményeit, munkájuk érdekességeit, részleteit mutatja be a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Berekfürdő Szovjet repülőtér titkai című kiállítása.
Az egyedülálló tárlat tematikusan kialakított termeiben látható tárgyak mindegyikéhez külön történet tartozik. Valamennyi egyedi és nagyon ritka darab: lezuhant repülőgépek roncsai, pilótaruhák, egyenruhák, fékernyők, gyakorlóbombák és sohasem publikált, titokban készült fényképek. Az agitációs célokra használt röplapbomba és a második világháborúból ismert, az éjszakai bombatámadásokat segítő, ejtőernyőn ereszkedő világító bomba, közismert nevén a „Sztálin gyertya” pedig igazi kuriózumnak tekinthetők. Ugyanakkor a fentieknél sokkal veszélyesebbnek számító atombomba 1:1 méretarányú imitált másolata is megtekinthető, amelyet a gyakorlatok alkalmával kerozinnal töltöttek meg, a felrobbantásukkor kialakuló füst formája pedig az atomfelhőre hasonlított.
A múzeum udvarán „kipróbálható” az Európában valószínűleg egyetlen szovjet felségjelzésű, teljesen restaurált Mi-24D harci helikopter és megtekinthető egy 1979-es gyártású, eredeti teflonszürke színre festett, felújított, orosz nyelvű technikai feliratokkal és az akkori magyar felségjelzéssel ellátott – négy magánszemély tulajdonában lévő - MiG-21BIS, valamint egy restaurálásra váró, öt évvel idősebb MiG-21MF vadászgép is. Ez utóbbit Magyari Béla és Farkas Bertalan is repülték. A Pestvidéki Gépgyárban mindkét gépen egy időben végezték el a közepes ipari javítást - három évtized után pedig ismét egymás mellett állnak a Berekfürdőn.
A múzeum megnyitásának 10. évfordulója alkalmából szervezett nyílt nap több száz vendégét Dániel Csaba önkormányzati képviselő köszöntötte, majd Vándor Károly, az egyedülálló gyűjtemény tulajdonosa, repüléstörténész, a Magyar Repüléstörténeti Társaság tagja rendhagyó tárlatvezetés keretében kalauzolta végig az érdeklődőket a kiállítási helyszínein. A jubileumi rendezvényen - az MH 86. Szolnok Helikopter Bázisról felszállva - Freytag Péter őrnagy, gépparancsnok, Buczkó Dávid főhadnagy, operátor és öt technikus kollégájuk egy Mi-24P harci helikoptert állított ki, az MH 2. vitéz Vattay Antal Területvédelmi Ezred 68. Horgos Dezső Területvédelmi Zászlóaljának katonái, Pálinkás Tibor alezredes, alegységparancsnok irányításával egy mobil akadálypályát telepítettek. A hivatásos, a szerződésen és a tartalékos katonai pályát pedig az MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság szolnoki, 9. Hadkiegészítő és Toborzó Iroda munkatársai népszerűsítették.
A katonai repüléstörténet iránt rajongók részére aztán délután kinyílt a szovjetek által harminc évvel ezelőtt elhagyott kunmadarasi repülőtér. Az igazi kuriózumnak számító látogatás során Vándor Károly, Domján Zoltán és Varga György személyes emlékeikkel színesített „tárlatvezetés” keretében kalauzolták végig az érdeklődőket Közép-Európa egykor legnagyobb katonai légi bázisán.
Az eredetileg füves repülőtér betonját 1944-ben a Luftwaffe építette, a szövetséges csapatok bombázásakor pedig felrobbantotta. Felújítását a háború alatt a szovjet csapatok kezdték meg, majd a repülőteret átadták a magyar légierő gépeinek - 1956-ban aztán a szovjet csapatok ismét visszatelepültek Kunmadarasra. Az atombomba tárolására is alkalmas létesítménnyel rendelkező repülőtér 1991. május 10-én került ismét magyar tulajdonba. Harminc év alatt az állaga teljesen leromlott, az épületek roskadoznak, az egykori hangárok többségét mezőgazdasági termények tárolására használják.
Galéria