Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Különleges szívsebészeti eljárások a Honvédkórházban

Szöveg: Antal Ferenc, Snoj Péter | Fotó: Rácz Tünde, Tóth-Szöllős András |  2021. június 29. 7:00

Magyarországon máshol nem alkalmazott, különleges műtéti beavatkozások képességével bővült az MH Egészségügyi Központ (MH EK). Első alkalommal végezték el ugyanis a Honvédkórházban azt az aortaszűkület orvoslását célzó eljárást, amelynek fontossága abban rejlik, hogy olyan betegek esetében is alkalmazható, akik számára a hagyományos módszerek nem járhatóak. A további különleges eljárás az Ozaki-technika, amely messzire mutató befolyással lehet a szívsebészeti szakmára és a fiatal betegek esetében nagy reményekkel kecsegtet.

szívsebészeti (5)

A nem mindennapi beavatkozás miatt az érintett orvosok és a munkájukat segítő egészségügyi szakemberek kiemelt figyelemmel készültek fel a beteg meszes aortaszűkülete miatt szükségessé vált műtétre. Bár a hasonló esetek többségében alternatívát jelenthet a bőrön keresztül, a comb verőerén keresztül feljuttatni az aortabillentyűt, van olyan speciális helyzet, amikor ez a módszer sem alkalmas a verőér állapota miatt.

Az aorta az emberi test főverőere, amelyből sok kisebb, fontos ér indul a létfontosságú szervek irányába. A főverőér és a szív határán elhelyezkedő aorta billentyű betegségeinek gyakorisága az életkor előrehaladásával nő, azonban ritkább esetekben már fiatalkorban is okozhat súlyos problémákat.

szívsebészeti (1)

„Az aorta billentyű szűkülete nem egy ritka betegség a 70 év feletti korosztályban és az a probléma, hogy ilyenkor az elmeszesedett aortabillentyű már nem tud megfelelően kinyílni, ezért a szív nagyon nehezen tudja keresztül préselni minden ütéskor azt a vérmennyiséget, ami a beteg testének az oxigénellátásához szükséges. Ilyenkor a betegnek fulladása, mellkasi fájdalma, esetleg ájulása lehet, ő is ilyen tünetekkel jelentkezett nálunk” – foglalta össze a tüneteket és magát a betegséget dr. Kerecsen Gábor, az MH EK Kardiológiai Osztály Hemodinamikai Műtő Részlegének kardiológus részlegvezető főorvosa.

Hozzátette: az aktuálisan operált, időskorú beteg korábban több - köztük szívsebészeti - műtéten is átesett, ami miatt egy újabb hagyományos, sebészi eljárás túl nagy kockázatot jelentett volna számára. „Ezért voltunk kénytelenek egy meglehetősen ritka, nehéz beavatkozáshoz folyamodni, ami azért is nehéz, mert a szívsebészeknek és a katéteres orvosoknak az együttműködését igényli” – mondta dr. Kerecsen Gábor.

szívsebészeti (4)

Dr. Székely László helyettes orvosigazgató, az MH EK Szív-, Ér-, és Mellkassebészeti Osztály Szívsebészeti Részleg részlegvezető főorvosa elmondta: egy rendkívül komplex beavatkozásról van szó. „Számos társszakma kell ahhoz, hogy megfelelően dolgozzunk. Nem csak maga a műtét jelentett nagy kihívást, hanem az a felkészülés is, amiben az intenzívesek, az aneszteziológusok és a műtét utáni intenzívesek is részt vettek” – mondta.

A beteg állapota és a műtét fontossága kapcsán kiemelte: ebben az esetben nem csak az aortabillentyű állapota jelentett problémát, hanem az is, hogy „a rengeteg betegsége miatt a szív pumpafunkciója olyan gyenge volt, hogy a szívműtétet nem tudtuk volna végig csinálni. Egy másik fontos probléma, hogy nem csak az aortabillentyű volt meszes az ő esetében, hanem maga a főverőér is, amiben felvezettük volna a katétert. A hagyományos műtéti eljárás tehát önmagában lehetetlen volt. Ennek megfelelően az egyetlen megoldás, amit véghez tudtunk vinni az az, hogy a szív csúcsát megfelelően feltárva, azon keresztül vezessük be azokat a katétereket, amiknek a segítségével végül a billentyű a helyére került.”

szívsebészeti (nyitó)

Bár maga az eljárás nem számít újnak, a bonyolultsága miatt kevés helyen alkalmazzák. Éppen ezért a Honvédkórház e téren való képességbővülése mindenképpen figyelemre méltó. „A Honvédkórház életében ez egy nagyon nagy lépés!” – jelentette ki dr. Kerecsen Gábor.

Dr. Székely László szerint a Honvédkórház egyik hatalmas előnye, hogy rendelkezésre áll az összes profil. „Tehát minden, ami az ér és érproblémákkal együtt jár. Úgy a kardiológiai, úgy a vaszkuláris, úgy az adott szituációban bármilyen más nagy érnek a kezelése itt, az érsebészet, a vaszkurális intervenció tekintetében együtt van” – mondta.

A műtét komplikációktól mentesen ment végbe, a beteg állapota kielégítő. A szakemberek a siker titkát a csapatmunkában és a kölcsönös együttműködésben látják. „Azt gondolom, hogy ebben az egész tevékenységben a legnagyobb elért eredmény az lehetetett, hogy a szívsebészeti, kardiológiai, a katéteres, az ultrahangos, az intenzíves szakma úgy tudott együtt dolgozni, hogy mindegyikük aktív közreműködése kellett” – mondta büszkén dr. Székely László.

TUN_5772

Dr. Székely László az elmúlt évtizedekben több ezer szívműtétet végzett, köztük volt olyan is, amelynek során a hazánkban eddig ismeretlen Ozaki-technikát alkalmazta. Az eljárást Shigeyuki Ozaki japán szívsebész dolgozta ki, amelynek lényege, hogy a szív elhasználódott aortabillentyűjét nem műbillentyűre cserélik, hanem a beteg saját szívburkából alakítják ki a szívbillentyűt, amit aztán a műtét során bevarrnak. Ez a fajta műtét komplexitásából adódóan inkább fiataloknál – jelen esetben egy 21 éves fiatalembernél – javasolt és alkalmazható.

„A betegnek, akit most operáltunk, veleszületett bicuspidális aortabillentyűje van. Ez egy nagyon speciális probléma, amely azt jelenti, hogy ez a billentyű nem úgy, mint a hétköznapi helyzetben három tasakos, hanem csak kettő. Értelemszerűen hemodinamikailag ez a két tasak nem úgy működik, mint a háromnak kellene, tehát sokkal hamarabb tönkremegy. Van, akinél ez a tönkremenés aortaelégtelenségben, tehát az aortabillentyű elégtelenségében nyilvánul meg, van, akinél a meszesedés következtében egy szűkületben jelentkezik. Az ő esetében mind a kettő megtörtént. Tehát egyrészt rosszul nyílt a billentyű, másrészt rosszul záródott. Ennek a billentyűbetegségnek a következtében a szív bal kamrája és ezt követően az egész jobb szíve is túlterhelődik. Hiszen folyamatosan egy szűkületen keresztül kell préselnie a vért” – magyarázta dr. Székely László, aki arra is figyelmeztetett, a szívbillentyű-problémák szívelégtelenséghez, szívritmuszavarhoz, de adott esetben hirtelen szívhalálhoz is vezethetnek.

TUN_5352

A most alkalmazott eljárás abból a szempontból is kifejezetten eredményes, hogy mechanikus szívbillentyűvel ellentétben nem kell majd véralvadásgátlót szednie a betegnek, a kilökődés veszélye gyakorlatilag nulla és a felépülés is gyorsabb.

„Az a megoldás, amelyet mi használtunk azért különleges, mert nem egy előregyártott billentyűt használunk, hanem a műtét alatt kell kitalálnunk, hogy az illető billentyűit hogyan tudjuk pótolni a szív saját szívburkából. Így ez nem idegen anyag, ennek az élettartama egészen más és nagyon fontos, hogy ennek a billentyűnek ebben a helyzetben nincsen varrókerete, tehát mindig sokkal jobb áramlási viszonyokat tud teremteni, mint az előző többi billentyű” – magyarázta a főorvos.

A beavatkozás során a szívburokból eltávolított felületből preparálják ki a billentyű lemezeit, amelyeket aztán az aortagyökbe varrnak, gyakorlatilag milliméterenként. Az aortagyök ezt követően már meg tudja akadályozni a vér visszaáramlását a kamrába.

RT1_7385

„Abban, hogy sikeres legyen egy beavatkozás, nélkülözhetetlen a teljes szívsebészeti műtős személyzet szerepe. Nemcsak egy szívsebész tudása kell hozzá, kell hozzá intenzív aneszteziológus, aki a műtét során a keringést, a szívmotor működését, a szív újraindulását menedzseli, nagyon fontos hozzá, hogy legyen egy olyan ultrahangos szakember, aki műtét előtt már meg tudja mutatni azt, hogy hol milyen problémák vannak a szívben, illetve ezzel a billentyűvel, hogy megfelelően meg tudjuk tervezni azt, amikor majd mérni kell milyen paraméterekkel kell dolgozni, és aztán műtét után amikor a szív újra dobog, akkor azt is meg kell határozni, hogy az a műtét milyen eredményességgel sikerült” – szögezte dr. Székely László.

A műtét során dr. Rácz Rozália aneszteziológus főorvos tartotta fenn a beteg életfunkcióit, valamint az ő feladata volt, hogy a műtéti beavatkozás alatt biztosítsa a teljes fájdalommentességet.

RT1_7785

„A műtét előtt korrigálnunk kellett az elekrolit szinteket, hogy ne alakuljon ki ritmusszavar, illetve hemodinamikailag folyamatosan monitorozzuk a beteget, hogy ne alakuljon ki poszt-operativ veseelégtelenség. A szív funkciója a beavatkozás végén magától visszatért, nem kellett defibrillálnunk a beteget, insufficientia sem maradt vissza, így elmondható, hogy jól sikerült a műtét” – mondta dr. Rácz Rozália, aki a 90-es években dolgozhatott együtt az eljárás kidolgozójával, dr. Shigeyuki Ozaki -val.

A beavatkozás sikerét dr. Vukov Péter kardiológus szakorvos is megerősítette, aki az operáció alatt a szív ultrahang vizsgálatát végezte. „Ez egy non-invazív eljárás, amelynek során információt kapunk a szív teljes anatómiai és fiziológiai funkciójáról a műtét előtt és a műtét után: rendesen zár-e a billentyű, van-e visszaeresztés, nincs-e esetleg valami, ami miatt komplikáció adódna, ami mondjuk nem látszik álló szív mellett. Ebből a szempontból a műtét sikeres volt.”

RT1_7601
Kapcsolódó cikkek
×