A NATO Európa biztonságának letéteményese

A MAT az akkori miniszterelnök, dr. Antall József kezdeményezésére 1992-ben azzal a céllal alakult meg, hogy segítse az atlanti gondolat terjesztését hazánkban. Öt évvel később, a magyar NATO-csatlakozásról szóló hazai népszavazás meggyőző eredményét követően - a szavazáson részt vevők 85 százaléka voksolt a tagság mellett - Magyarország 1999. március 12-én hivatalosan is a NATO teljes jogú tagjává vált.

„Ma Európa biztonságának letéteményese a NATO” – hangsúlyozta beszédében Vargha Tamás parlamenti államtitkár. A miniszterhelyettes hozzátette, hogy harminc évvel a hidegháború vége után ismét azzal kell szembesülnünk, hogy a biztonság nem magától értetődő. Az államtitkár szerint az Ukrajna elleni orosz agresszió jelentősen növelte a szövetség egységét, mert a madridi csúcson elfogadtak egy új koncepciót, miszerint a NATO-ra a stratégiai versengés új korszaka köszöntött. „A szövetség jelentősen megerősíti az ellenálló képességét. Tovább fejlesztjük a Magyar Honvédséget, valamint a katonák illetményét is megemeljük, mert nem elég a korszerű haditechnika, ha nincsen, aki kezelje” - zárta köszöntőjét Vargha Tamás.

Vízi E. Szilveszter, a Magyar Atlanti Tanács tiszteletbeli elnöke köszöntőjében arról szólt, hogy a MAT feladata közvetíteni a kormány és az emberek között.

„A magyar politikában az atlanti gondolat az, amit minden politikai oldal elfogad” – hangsúlyozta dr. Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára, hozzátéve: a Szovjetunió összeomlása után új identitás keresésbe kellett fognia a NATO-nak. „Ez az új szerep lett a béketámogatás, és a partnerség politikája. A szeptember 11-ei New York-i terrortámadás után a NATO kiterjesztette az 5-ös cikkelyt a terrorcselekményekre. Napjainkban ebbe a kategóriába a kibervédelem is beletartozik” - hívta fel a figyelmet az államtitkár.