A NATO múltja, jelene és kihívásokkal teli jövője
Szöveg: Ördög Kovács Márton | Fotó: Nagy Gábor | 2021. október 19. 9:47Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete történetéről, megpróbáltatásairól és jövőjéről tartott biztonságpolitikai előadást Szőnyegi János ezredes, a Magyar Honvédség Parancsnokság Haderőtervezési Csoportfőnökség (MHP HTCSF) Transzformációs Főnökség főnöke október 18-án, hétfőn Budapesten, a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központban.
Szőnyegi János ezredes a „NATO – A változások viharában” című biztonságpolitikai előadásában kiemelte: a NATO története során számos belső és külső válsággal és konfliktussal kellett, hogy megbirkózzon. A szövetség kihívásokra adott eddigi válaszai, megoldásai mindig előre mozdították a tagországokat és megerősítették az együttműködést. Ennek köszönhetően a NATO mára a legsikeresebb többnemzeti biztonsági közösséggé vált.
Az ezredes az előadásában rámutatott: a szövetség születésénél több együttható alapozta meg a sikeres együttműködést. Az első a Szovejtunió volt, mint közös ellenség, amely egy irányba terelte a szabad világ országainak törekvéseit. Az ebből fakadó védelmi tervezés adott egy transzparenciát a résztvevő országoknak és a nukleáris erőegyensúly fenntartása vált központi céllá.
A NATO stratégiai gondolkodásának alakulását a következő szempontok, korszakok szerint rendszerezte Szőnyegi János ezredes: 1949-1952 között az agresszió elrettentése határozta meg a szövetség gondolkodását, 1952-1957 között az előretolt stratégia, az 1957-1968 közötti időszakban a tömeges megtorlás, míg 1968-1991 között a rugalmas reagálás vált meghatározóvá. A Szovjetunió felbomlásával a párbeszéd és együttműködés határozta meg az 1991-1999 közötti éveket, 1999-2010 között az együttműködő biztonság, míg a napjainkig tartó időszak az aktív szerepvállalás és modern védelem kialakításával telik.
Az MHP HTCSF Transzformációs Főnökség főnöke előadásában hangsúlyozta: a világ gyorsan változó és romló biztonsági környezete egy gyors adaptálódást követel meg a NATO-tól. A gyors adaptálódást célozták meg az elmúlt hét év csúcstalálkozói, döntései és intézkedései. Szőnyegi János ezredes a jövő kihívásait vázolva elmondta, a szövetségnek a következő folyamatokra és jelenségekre kell reagálnia: növekvő városiasodó és migráló globális populáció, klímaváltozás és a környezet globális mértékű pusztulása, egyre szűkülő erőforrások és globális versenyfutás ezekért, gyorsabb technológiai változás, hatalmi erőegyensúly eltolódás a globális gazdaság-és geopolitikában, egyre eltérőbb érték-, és életstílus- és kormányzási szemlélet.
