A repülés áldozatainak tiszteletére

Szöveg: Galambos Sándor | 2011. április 16. 10:29

A tragikus körülmények között életüket vesztett ejtőernyősök emlékére készített szobrot Hajagos Károly. A 85 éves kecskeméti amatőr művész alkotása két és fél méter magas, egy, az eget kémlelő sportolót ábrázol. Az idős mester szeretné, ha az alkotása a szolnoki laktanyában, a szolgálat közben elhunyt ejtőernyősök emlékfala mellett kerülne.

Több mint egy évig dolgozott az ejtőernyős-balesetben elhunytak emlékművén Hajagos Károly, egy kisplasztikát nagyított két és fél méteresre. A szobor hat négyzetméter vörösrézből, több mint kétszáz lapocska összehegesztésével készült. A kecskeméti ezermester már korábban is készített nagyméretű szobrokat, ezek közül az egyik a városi köztemető bejáratánál látható: egy hatalmas turul – süttői márvány talapzaton. A II. világháború harcaiban elesett pilóták és hajózószemélyzet emlékére készült. A négyszáztizennyolc hősi halott neve közt ott van vitéz Horthy István főhadnagyé is. A tragikus légi balesetet szenvedett sportrepülők tiszteletére Karcsi bácsi egy Ikarusz-szobrot állított fel a jakabszállási reptéren, a talapzatán a pilóták szomorú himnusza, a Nádi sirató olvasható. Lezuhant sporttársai sírját pedig a repüléssel kapcsolatos kisplasztikákkal díszítette. A Pákozdi Katonai Emlékhelyen is áll egy Hajagos-szobor: a külföldön elhunyt magyar békefenntartók emlékműve Berek Lajos szobrászművész terve alapján készült. Tizenhárom lángnyelvből álló mementón az első név: Martinák Ferenc sorhajóhadnagy, aki 1897-ben esett el Krétán.

Karcsi bácsi frissen végzett gépésztechnikusként került először repülőgépek közelébe. A II. világháború alatt egy hadiüzemben, a Weiss Manfréd Művekben kapott munkát: a Messerschmittek alkatrészeit gyártották. Először vitorlázni tanult meg, aztán újabb és újabb gépekből vizsgázott le. Volt oktatópilóta, több mint húsz típusra szerezett szakszolgálati engedélyt. Hatvankét évet repült, közben megalapította a nyárlőrinci repteret. Az ország első motoros sárkányát is ő szerelte össze: a hármashatárhegyi egyik hangár a parancsnokától megtudta, hogy egy angol pilóta gépét őrzik. Nagy volt körülötte a titkolózás, engedély nélkül még az épület közelébe sem mehetett senki. Addig könyörgött, hogy végül beengedték az épületbe. Gyorsan lemérte a szerkezet főbb részeit, és iszkolt kifelé a hangárból. Otthon aztán megépítette a sárkányt, de hivatalosan sosem repülhetett vele: az 50-es évek elején a légügyisek attól féltek, hogy a légi úton akar disszidálni.

Nádi sirató

Fiúk, ha megremeg kezemben
E dús nedűvel telt pohár
S a vén Kaszás gépem szárnyánál
Már végórámra vár,

Ne sírjatok, elrendelém már rég

A tort, mit értem üljetek,

S ha mégis elmennék közületek,

Fiúk!

Ne sírjatok. Repüljetek!