Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

A szolnoki ütközettől Szent László bárdjáig

Szöveg: Szöőr Ádám |  2021. április 20. 11:03

A hadtörténelem időszerű kérdéseiről, így például a mohácsi csata kutatásának egyes részleteiről is szó volt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (NKE HHK) legutóbbi online eseményén, amelyen elhangzott: a bemutatott kutatások nemzetközi környezetben is elhelyezhetőek.

mohacsi-csata

Székely Bertalan: A mohácsi csata. (Forrás: Wikipedia)

„A történelem és a hadtörténelem egyfajta időutazás, amelyben ma a 11. századtól a 20. század második feléig juthatunk el” - hangsúlyozta bevezetőjében Boda Mihály tanszékvezető, az esemény moderátora.

Az első előadásban az 1849-es szolnoki ütközetről és az ahhoz vezető útról beszélt Csikány Tamás ezredes. Az NKE tudományos rektorhelyettese szerint a történelmi esemény a két főszereplő, Damjanich és Vécsey tábornokok ellentétét is eredményezte. Bár a történelem előbbi dicsőségét helyezi előtérbe a megnyert ütközet kapcsán, Csikány Tamás szerint legalább akkora, ha nem nagyobb érdeme volt a győzelemben Vécsey Károlynak. Utóbbi írta meg a hadijelentést a március 5-i győztes ütközetről, és emiatt „orrolt” meg rá Damjanich, akiben az akkori vezetők jobban bíztak, így Vécseynek át kellett adnia a két hadosztályból alakított hadtest parancsnokságát tábornoktársának, majd új beosztást kapott.

Az online eseményen a 19. századi, történelemtudományon alapuló háborús ideológiákról beszélt Boda Mihály. AZ NKE HHK tanszékvezetője elmondta: ezek az ideológiák a tudományokra támaszkodva adtak egyfajta igazolást a háborúkra. Magyarországon a 19. században olyan problémagócokról beszélhetünk, mint például a nemzetiségiekhez, a Habsburgokhoz, vagy az Oroszországhoz való viszonyulásunk. Ezekhez igazodva vagy ezekre választ adva születtek meg az olyan ideológiák, amelyek hátteret adtak egy-egy politikai lépéshez is. Az egyik legismertebb ideológia a Szent Korona-tanra alapult, amely a király személyétől független magyar államiság fogalmát hozta létre, még a középkorban. Az Asbóth Jánoshoz köthető „Nagymagyar” birodalom ideológiája pedig egy támadóbb jellegű gondolatmenet tükrözött, amely szerint minden olyan területet vissza kellene szerezni Magyarországnak, amely korábban hazánkhoz tartozott.

Egy aktuális és ismert kutatás bizonyos részleteit is érintette Németh Balázs adjunktus előadása. A HHK oktatója az 1873-ban, a Kopaszi zátonynál előkerült hadilelet sorsáról és további vizsgálatáról beszélt. A Nemzeti Múzeum Fegyvertárában jelenleg is fellelhető egy része az akkori leletnek, és ezek a tárgyi eszközök, elsősorban a tűzfegyvercsövek korban igen közel állnak a mohácsi csatához, így különleges lehetőséget biztosítanak a kor katonai tűzfegyvereinek, gyalogos harcászatának vizsgálatára. Németh Balázs elmondta azt is: egyértelműen bizonyítható, hogy egy hadiesemény során süllyedtek el a fegyverek, hiszen a ma is megtalálható puskacsövek közül több jelenleg is töltve van. Ezeket már többféle vizsgálatnak alávetették, így megnézték azokat ipari röntgennel, CT-vel és endoszkópos módszerrel is. Az NKE kutatója szerint ezek a vizsgálatok a jövőben tovább folytatódnak, és az eredmények remélhetőleg újabb adalékkal szolgálnak majd a mohácsi csatával kapcsolatos kutatásokhoz is.

Négyesi Lajos ezredes is egy érdekességgel jelentkezett: az egyetemi docens azt vizsgálta, hogy milyen módon jelenhetett meg Szent László királyunk kezében egy olyan eszköz (egy dán bárd), amit a XI. században nem használtak hazánkban. A kutatáshoz a Képes Krónikát is felhasználta, amelyben egészen 1075-ig nem látható Szent László ábrázolásban a bárd. Vélhetően ekkor kerülhetett hozzá ez a fegyver, amelyet vagy ajándékba kaphatott, vagy csere útján szerezhetett meg szász harcosokkal való találkozása alkalmával.

Az online konferencián szó volt még az indokínai háború hadműveleti vezetéséről, a témáról Harangi-Tóth Zoltán őrnagy, egyetemi tanársegéd fejtette ki gondolatait.

Forrás: uni-nke.hu
×