A szövetség új stratégiákról gondolkodott Magyarországon

A konferencia második napján a résztvevők az MH 86. Szolnok Helikopter Bázisra és az MH 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóaljhoz is ellátogattak.

A Stratégiai Szakbizottság magyarországi informális ülésének megrendezésére Békési István vezérőrnagy, hazánk NATO katonai képviselője 2008 szeptemberében tett javaslatot azzal a céllal, hogy – a NATO 60 éves fennállása (1949. április 4.), illetve hazánk 10 éves NATO-tagsága (1999. március 12.) apropóján – lehetőség nyíljon olyan szakmai témák megvitatására, amelyek a szövetség számára aktuálisak és kiemelten fontosak.

A kezdeményezést elfogadva HM Honvéd Vezérkar főnöke vállalta fel a fővédnökséget, s hívta hazánkba a NATO stratégiai képviselőit. A rendezvény házigazdája Frigyer László dandártábornok, a HM Haderőtervezési Főosztály vezetője volt. A budapesti ülés apropója, hogy a NATO stratégiai képviselők dean-je (magyarul: dékánja) egy magyar főtiszt, dr. Babos Tibor alezredes.

A NATO-találkozóra még a katonai sajtó sem mehetett be, ám a konferencia szünetében a honvedelem.hu-nak alkalma nyílt rövid interjút készíteni Denis Heimferte ezredessel, a NATO Stratégiai Szakbizottság elnökével, valamint dr. Babos Tibor alezredessel, magyar stratégiai képviselővel, a NATO Stratégiai Szakbizottság 26 nemzet által választott dékánjával.

Heimferte ezredes az általa elnökölt szakbizottságról elmondta: a NATO-főparancsnokságának két fő, egy politikai és egy katonai szervezete van. A politikait az Észak Atlanti Tanács, a katonait pedig a Katonai Bizottság irányítja. A Stratégiai Szakbizottság az utóbbi alárendeltségébe tartozik és fő feladata, hogy a NATO politikai irányelvei és ambíciói alapján kidolgozza azon katonai stratégiákat, amelyek mentén szervezhető és alkalmazható a szövetség mintegy egy millió katonára becsült összhadereje. A Stratégiai Szakbizottság tulajdonképpen minden olyan témával foglalkozik, amelyet a NATO két fő bizottsága, vagy a nemzetek „stratégiainak" minősítenek. Az utóbbi hónapok napirendjén például olyan stratégiai témák szerepeltek, mint a NATO-reagálóerők feltöltése, a NATO teljes parancsnoki struktúrájának átalakítása, a NATO tervezési rendszer racionalizálása, a szövetség előtt álló biztonsági kihívások elemzése, vagy a műveletek hatás alapú megközelítése.

A Stratégiai Szakbizottság elnöke szerint, a NATO egyfajta mérföldkőhöz érkezett. Ez nem csak azért van így, mert a szövetség most április 4-én ünnepli fennállásának 60. évfordulóját, hanem mert az elmúlt két évtizedben, és különösen napjainkban olyan változások következtek be a nemzetközi biztonságban, amelyek pragmatikus válaszokra kényszerítik az Észak-Atlanti Szövetséget. Valószínűsítette ezért, hogy a közeli jövőben felgyorsulnak a NATO új stratégiai koncepcióját előkészítő szakmai viták, s azok az erőfeszítések, amelyek révén növelhetők a NATO expedíciós és reagáló képességei.

Az elnöktől megtudtuk azt is, hogy a Stratégiai Szakbizottság munkájában mind a huszonhat NATO-tagállam, s meghívottként ma már Albánia és Horvátország is részt vesz, amely nem más, mint egy fórum, egy szakmai kerekasztal. A szakbizottság leterheltségéről Heimferte ezredes elmondta, hogy rendszerint hetente három-négy alkalommal, különböző témákban üléseznek Brüsszelben. Ezeken az úgynevezett formális ülések, ahol a konszenzus-elv betartásával hozzák meg a döntéseket. Hozzátette azt is, hogy a közelgő csúcsértekezlet stratégiai témái szinte „nonstop" munkavégzést követelnek meg ebben az időszakban.

A budapesti informális ülésnek pont ezért volt különös jelentősége, hiszen kiszakadva a feszített napirendből és erősen szabályozott környezetből a Szakbizottság informálisan, önszervezhette saját maga napirendi pontjait, valamint bepillantást kaphatott egy NATO-tagállam mindennapjaiba.

A budapesti informális ülés konkrét témáiról és eredményeiről az elnök – a titoktartási kötelezettségek miatt – visszafogottan nyilatkozott. Azt ugyan megtudtuk, hogy a tanácskozás a NATO-erők teljes struktúráját szabályzó dokumentum átírásáról, illetve egy új haditengerészeti stratégia alapvetéseiről szólt, további részletek még nem ismertek. Elárulta: mindkét téma kiemelt fontossággal bír, az első a NATO teljes katonai struktúrájának átalakítását vetítheti előre, a másik pedig a kelet-afrikai partoknál megnövekedett kalóztámadások miatt került reflektorfénybe.

Babos alezredes a honvedelem.hu érdeklődésére elmondta: a dean, választott pozíció, a jelöltet a 26 nemzet képviselői választották meg. Amellett, hogy e választott pozíciót kivételes megtiszteltetésnek tekinti, komoly szakmai és protokolláris kötelezettségeknek kell eleget tennie. Jelenleg ő felelős a NATO stratégiai képviselők érdekeinek védelmére a NATO Nemzetközi Katonai Törzsével szemben – ha az szükséges, és ez fordítva is igaz, a NATO hozzá fordul, ha eljárási probléma merül fel, vagy új módszer bevezetését tervezi. Babos alezredes kötelessége az is, hogy mediátorként, szükség esetén elősegítse a NATO stratégiai közösségében felmerült nézeteltérések csökkentését, illetve hivatalos és protokoll rendezvényeken képviselje a NATO Katonai Bizottság stratégiai delegáltjait.

Babos alezredes nem tagadta: nem véletlen, hogy a munkacsoport Magyarországra látogatott, s természetesen van összefüggés a magyar dean-pozíció, és a hazai konferencia között. Az sem véletlen – tette hozzá –, hogy éppen a szolnoki 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóaljhoz látogatott a delegáció, oda, ahol Babos alezredes, különleges felderítőcsoport-parancsnokként, első tiszti beosztását kapta 1989-ben. „Azt követően, hogy vezérkarfőnök úr engedélyezte a rendezvény lebonyolítását, a Haderőtervezési Főosztállyal közösen olyan program összeállítását tűztük ki célul, amely tartalmi, formai és protokolláris szempontból is maximális élményt nyújt a résztvevők számára. Túlzás nélkül állíthatom, hogy e célt – a hazai szervezők, különösen Lengyel János alezredes, és más közreműködők jóvoltából – várakozáson felül teljesítettük" – emelte ki a dékán.

Ami a tartalmi témákat illeti biztosra vehető, hogy e budapesti tanácskozásra több alkalommal visszautalnak majd a NATO-főparancsnokságon, s talán az sem lehetetlen, hogy e mostani informális ülés nyit utat két olyan fontos dokumentum előtt, mint a NATO-erők jelenlegi struktúrájának átalakítása, és a haditengerészeti stratégia kidolgozása. Babos alezredes elmondása szerint a NATO-stratégák kiválóra értékelték a szolnoki csapatlátogatást is, amelynek fő célja a magyar különleges műveleti képesség bemutatása volt. Először Mihócza Zoltán ezredes, a HM hadműveleti és kiképzési főosztályvezető-helyettese ismertette a különleges műveleti képességek kialakítására vonatkozó magyar ambíciókat, majd Lamos Imre dandártábornok, a szolnoki helikopterbázis parancsnoka mutatta be a helyőrséget és a különleges műveleti képességeket támogató légi-szállító biztosítást. Az előadásokat követően Sándor Tamás ezredes, a 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj parancsnoka vette át a házigazda szerepét. A „különlegesek" harci, fegyverzeti és ejtőernyős bemutatójától minden résztvevőnek elállt a lélegzete.

A honvedelem.hu megtudta azt is, hogy az ülés fejleményeiről a szakbizottság elnöke a jövő hét elején tesz jelentést a Nemzetközi Katonai Törzs igazgatójának, aki dönt a továbblépés mikéntjéről. Az már most is biztosra vehető, hogy a Budapesten tárgyalt témák még hosszú ideig központi figyelmet kapnak Brüsszelben.