A világon egyedülálló bemutatókra készül a tüzér egyesület

„A Hármashatár-hegyen lévő kiépített légvédelmi tüzelőállásokról egészen februárig azt hittük, hogy az ötvenes években épültek, mert annyira jó állapotban vannak. Mígnem egy 1942-es filmhíradóban ráismertem az építményre, az tehát sokkal régebbi, mint gondoltuk” –árulta el érdeklősédünkre Jásdi Balázs, az MH Tüzér Egyesület elnöke. Mint megtudtuk: komplett, második világháborús ütegállásról van szó, amelyben négy légvédelmi ágyú volt elhelyezve. „Kiderült, hogy a komplexum közepén ott áll a legendás Gamma–Juhász légvédelmi lőelemképző főszervrendszer egyik igen jó állapotban fennmaradt, kibetonozott állása” - hangsúlyozta.

Az MH Tüzér Egyesület – amely idén májusban alakult, ám tevékenysége jóval korábbra nyúlik vissza – egyebek mellett tudományos kutatásokat is végez a magyar tüzérséghez és annak technikai vívmányaihoz kapcsolódóan. Ennek részeként kezdtek el foglalkozni mintegy két évvel ezelőtt a világhírű Gamma–Juhász lőelemképző műszercsaláddal.

Érthető tehát, hogy miután a Hármashatár-hegyi tüzérségi létesítménnyel kapcsolatos új információkra fény derült, Jásdi Balázs hamar fölvette a kapcsolatot Szabó Péterrel, a Pilisi Parkerdő Budakeszi Vasdaspark igazgatójával, illetve Rittling Istvánnal, a Budapesti Erdészet igazgatójával. „Mindketten azonnal partnerek volt abban, hogy együttműködjünk a kivételes helyszín megfelelő hasznosításában” – idézte fel Jásdi Balázs.

Ennek az együttműködésnek az első lépésére került sor szombaton a Hármashatár-hegyi tüzelőállásoknál, amikor az egyesület és a parkerdő vezetői, civilek és önkéntesek – mintegy húsz fő – hozzáláttak a létesítmény és környezetének megtisztításához, kitakarításához. Miklauvich István – a feltaláló Juhász István unokája –, Szabó Péter és Rittling István szintén résztvevője volt az akciónak melynek „eszmei” hozadéka is volt: immár részletekbe menően folytatódhattak a tárgyalások a helyszínnel kapcsolatban, melynek különlegességét nem utolsó sorban a lőelemképző főszervrendszer kiépített állása adja.

A tüzéregyesület fő célja, hogy a Hármashatár-hegyi tüzelőállásoknál emlékhelyet alakítsanak ki és legalább évi rendszerességgel légvédelmi tüzérbemutatókat – emléknapokat – tartsanak. „Felhoznánk ide a korabeli műszereket, sőt, egy légvédelmi ágyút is” – beszélt a tervekről az egyesület elnöke, kiemelve: jövő nyárra elkészül a Gamma–Juhász lőelemképző eredetivel megegyező, működőképes mása, amely a kibetonozott állásba telepítve összeköthető lesz a légvédelmi ágyúval.

„Ezzel a világon egyedülálló bemutatókat tudunk majd tartani – amivel igazán méltók lehetünk a légvédelmi tüzér fegyvernemhez” – emelte ki Jásdi Balázs. A tervek között szerepel egy légvédelmi ágyú-szobor telepítése is, ami azt a benyomást kelthetné, mintha Budapestet oltalmazná az égre meredve. A tervek nagy jelentőségűek azért is, mert – mint Jásdi Balázs elmondta – jelenleg nincs olyan hely Magyarországon, amely a légvédelmi tüzéreknek állítana emléket.

Jásdi Balázsék küldetésüknek tekintik a Gamma-Juhász lőelemképző rendszer hazai népszerűsítését, jelentőségéhez méltó elismertetését, melynek fontos mérföldköve volt, amikor idén júniusban Padányi József vezérőrnagynak, a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottság elnökének beadványa alapján a műszer bekerült a Honvédelmi Értéktárba. A tüzéregyesület végső célja azonban, hogy a világsikerű, egészen kivételes magyar találmányt a Hungarikumok közé sorolják.

A magyar mérnöki teljesítmény nagysága

Dr. Padányi József vezérőrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum júniusi ülésén úgy fogalmazott: a Gamma–Juhász légvédelmi lőelemképző eszköz a maga idejében szenzáció volt, de ma is megsüvegelendő alkotásnak számít. „Ahhoz, hogy ezt megalkossák, óriási tudásra és kreativitásra volt szükség. A mérnöki teljesítmény nagyságát jól mutatja, hogy ebben az egy szerkezetben több tucatnyi szabadalomból áll össze egységes egésszé egy rendszer, amely aztán jól szolgálta a támadó repülőgépek elleni küzdelmet” – mondta.

A Gamma–Juhász lőelemképző eszközt 1932-ben mutatták be. Nevét az 1920-ban alakult Gamma Műszaki Részvénytársaságról és annak egyik tulajdonosáról, a tervező Juhász Istvánról kapta. A légvédelmi eszköz a célba vett repülő pályájának elemzésével képes volt kiszámolni annak sebességét és várható irányát – vagyis azt is, hogy a légvédelmi ágyúknak az égbolt melyik pontjára kell célozniuk a találat érdekében. A lőelemképző hamar világhírű lett, több mint ezer darabot gyártottak belőle és tizenhat országba exportálták.