A visztulai csodára emlékeztek Budapesten

A Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Lengyel Hadsereg Múzeumának közös időszaki kiállításán Németh Szilárd emlékeztetett: a lengyel és a magyar nép sorsa úgy fonódott össze az elmúlt ezer év során, mint két tölgyfa elválaszthatatlanul összekapcsolódó, éltető gyökerei. „A 20. században is számos alkalommal meggyőződhettünk róla, hogy nemzeteink között ez egy olyan erős kapocs, amely még egy vesztesnek tűnő háborús helyzetet is megfordíthat a javunkra. És így van ez ma is” – tette hozzá a miniszterhelyettes.

Történelmi visszatekintőjében Németh Szilárd felidézte az utókor által csak „visztulai csodaként” emlegetett varsói összecsapást. Mint ismeretes, 1918 novemberében Lengyelország visszaszerezte ugyan függetlenségét, államiságát, de nem rendelkezett világos, nemzetközileg elismert határokkal. A fiatal állam 1919 februárjától új ellenféllel, az egykori cári területek visszaszerzésére és a forradalom exportjára törekvő Szovjet-Oroszországgal nézett szembe. A  vesztesek oldalára került, belpolitikai válságba sodort, majd bolsevik terrort elszenvedni kényszerült, idegen megszállás alá kerülő, területileg-emberileg megcsonkított, gazdaságilag kifosztott és katonailag tönkretett Magyarország a kezdetektől kiállt a lengyel ügy mellett, így a magyar kormány engedélyezte a legnagyobb múlttal és gyártókapacitással rendelkező hazai hadiüzemnek, a Weiss Manfréd Acél- és Fémműveknek a több tízmilliós lőszermegrendelés legyártását és Lengyelországba szállítását. Ennek eredményeképp a lengyel hadsereg megfordította a háború menetét, megvédte nemzeti önállóságát és negyedszázadra megakadályozta Európa bolsevik megszállását.

Kossuth Lajos híres mondatát idézve – „Veszve csak azon nemzet lehet, amely lemondott önmagáról!” – a miniszterhelyettes leszögezte: a két nemzet erre soha nem volt hajlandó, hiszen ma is mindent megtesznek határaik, keresztény értékeik, nemzeti szuverenitásuk megvédéséért. „Csak így lehet egy ezeréves nemzet hű önmagához és Európához” – tette hozzá. Németh Szilárd végezetül elmondta: a hadtörténészek szerint az 1920-as „visztulai csoda” a világ sorsát döntően meghatározó tíz összecsapás közé tartozik, éppen ezért nem titkolt célja, hogy az esemény bekerüljön a magyar történelemkönyvekbe is.   

A magyar és lengyel katonai kapcsolatokban vannak olyan csomópontok, amelyek különös figyelmet érdemelnek. Így volt ez 1920 augusztusában, amikor egy olyan helyzetben nyújtottunk segítséget lengyel barátainknak, amely rendkívül kritikus volt a Magyarország számára – hangsúlyozta dr. Kovács Vilmos ezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka, aki bizakodásának adott hangot, hogy a kiállítás révén sokan megismerik a történteket, amelyre a magyaroknak különösen büszkének kell lenniük.

A magyar nemzet az egyetlen olyan nemzet, amelyre minden pillanatban számíthatunk – emelte ki beszédében Jerzy Snopek, a Lengyel Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, hozzátéve: a csata azért is fontos, mert megállította a bolsevizmus, a kommunizmus offenzíváját.

A rendezvény folytatásaként a résztvevők a csepeli Szent Imre téren található lengyel-magyar emléktáblánál is elhelyezték a megemlékezés koszorúit. Az emléktáblát az 1920-as események emlékére 2012-ben avatta fel a lengyel és a magyar köztársasági elnök.