Afrika: július 9-én új állam születik

Kilencvennyolc százalékos részvételi arány mellett tartottak idén januárban önrendelkezési referendumot Szudán déli részén. A választáson részt vevők 99 százaléka arra voksolt, hogy az ország főként keresztények és animisták lakta déli területe váljon le a muszlim többségű északtól, és hozzon létre saját államot. (A referendum előzményeiről és az országot kivéreztető két polgárháborúról januárban megjelent cikkünkben írtunk részletesen.) A sikeres referendum után – várhatóan jelentős nemzetközi részvétel mellett megszervezett ünnepségekkel kísérve – július 9-én létrejön a Dél-Szudáni Köztársaság (Republic of South Sudan).

Illés Zoltán Szudán-szakértő (képünkön) véleménye szerint azonban az elszakadással nem teljes mértékben oldódnak meg a most még egységes északkelet-afrikai ország északi és déli területei között évtizedek óta fennálló konfliktusok.

Mint a Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének doktorandusza a honvedelem.hu érdeklődésére elmondta: a déli terület önállósodását megelőző egyeztető tárgyalások jelenleg is zajlanak, s ezeken több, a jövőbeli két ország számára fontos kérdésben kell megegyezniük a tárgyaló feleknek.

Ezek közül a legfontosabbak a 2100 kilométer hosszú észak-déli határ pontos meghatározása és demarkációja, az állampolgársági kérdések megnyugtató rendezése, a külső adósság elosztása, és az olajvezetékek használatának díja.

Ez utóbbi azért lényeges – emelte ki Illés Zoltán – mert a ma még egységes ország területéről kitermelt napi mintegy ötszázezer hordónyi olaj háromnegyede a „fekete aranyban" sokkal gazdagabb déli területekről származik. Innen kőolajvezetéken szállítják az északi részen található kikötővárosba, Port Sudan-ba, és fejtik át tankerhajókba. Az egymásra utaltság ebben a kérdésben nagyon jól látszik: északon nincsen nagy mennyiségű olaj, délnek viszont nincsen meg az ásványkincs exportálásához szükséges infrastruktúrája. A részletekről azonban egyelőre nem sikerült megállapodniuk…

Ugyancsak parázs vita folyik a tárgyalóasztalok mellett az államadósság kérdéséről. Szudánnak jelenleg mintegy 38 milliárd amerikai dollárnyi külső adóssága van, amelyeket fejlesztésekre vettek fel az elmúlt évtizedekben. Az északiak szeretnék, ha ezt a terhet megosztanák, a déliek viszont azzal érvelnek, hogy ezekből a fejlesztésekből ők semmit nem láttak. „És igazuk is van!" – hangsúlyozza Illés Zoltán, hozzátéve: a déli területek infrastruktúrája minimális, például mindössze száz kilométernyi aszfaltozott út van a leendő új országban. Mindez azt jelenti, hogy az öt-hat hónapig tartó esős évszak alatt a terület nagy részét csak helikopterrel, vagy repülővel lehet megközelíteni.

„Világosan kell látni, hogy július 9-én Afrika legszegényebb országa jön létre. Az olajbevételek a déli országrész kormánybevételeinek 97 százalékát adták 2010-ben, a gazdaság egyoldalú" – mondta a szakértő, majd arról beszélt, hogy a leendő új országban létezik ugyan mezőgazdasági potenciál, de a háborúktól sújtott területen a farmerek nem igen tudtak gazdálkodni az elmúlt évtizedekben és a férfiak nagy része harcolt. A szakemberek képzését pedig akadályozza, hogy az ország lakosainak mindössze 30 százaléka írástudó.

Illés Zoltán szerint a déli rész függetlenedése előtti tárgyalások legfontosabb kérdése az észak-déli határvonal megállapítása. Három olyan terület létezik ugyanis: Abyei, Dél-Kordofán (Nuba hegység) tartomány és a Kék Nílus tartomány – amelyek bár északon találhatóak, de déli kötődésűek. Abyei helyzete a legismertebb, ez egy határmenti olajkitermelő és mezőgazdasági szempontból is értékes terület, amelyet 1905-ben a brit gyarmatosítók az északhoz csatoltak. Mindkét polgárháborúban a déliek oldalán harcoltak, és mindkét békekötéskor megígérték nekik az önrendelkezési referendumot, ám ezt mindeddig nem sikerült megrendezni. Emiatt gyakoriak az összetűzések a tartományban, s csak ebben az évben több százan vesztették már életüket a fegyveres harcokban, s közel százezren kényszerültek arra, hogy elhagyják otthonukat.

Május 21-én az északi csapatok bevonultak Abyei-ba, s a mai napig nem voltak hajlandóak elhagyni a tartományt, hiába szólította fel erre az északi vezetést az ENSZ BT, az Egyesült Államok, vagy éppen az Európai Unió. Legutóbb június 4-én utasították vissza ezt a felszólítást.

Ugyanakkor a déli elnök, Salva Kiir május 26-án egyértelműen kijelentette, hogy dél semmilyen körülmények között nem hajlandó újra háborúzni, a felmerülő konfliktusokat a diplomácia eszközeivel kívánják megoldani.

„Ebben a pillanatban úgy tűnik, hogy a július 9-i elszakadáskor Abyei státusza rendezetlen marad." – fogalmazott Illés Zoltán, aki szerint a másik két kérdéses területen is lehet még konfliktusokra számítani a jövőben. Dél-Kordofán tartományi központjában, Kadugliban és környékén az elmúlt napokban emberéleteket követelő fegyveres összecsapások robbantak ki, melyek felerősödése a Nuba hegységben jelenlévő déli erők és a szimpatizáns helyiek jelenléte miatt valószínű.

A szakértő hozzátette: nagy nemzetközi érdeklődés mellett, több állam- és kormányfő részvételével zajlik majd az ország függetlenedése alkalmából rendezett ünnepség Dél-Szudánban. Az új állam vezetői pedig már most ígéretet kaptak több országtól arra, hogy az elszakadás után azonnal elismerik a Dél-Szudáni Köztársaságot.

Az ország függetlensége biztosnak látszik, ám önálló államként való sikeressége több szempontból kétséges. A dél-szudáni állam fejlődésének és biztonságának egyik záloga a határmenti konfliktusok kielégítő rendezése, a másik pedig a sikeres és diktatorikus eszközöktől mentes államépítés folyamata.
Dél-Szudán gazdasági és stratégiai fontossága okán a nemzetközi közösség további aktív támogatására számíthat.
Északnak pedig a déli olajbevételek kiesése miatti gazdasági sokk mellett egy új dél kiépülésével is számolnia kell. Egy Abyeiből, Dél-Kordofánból, vagy Kék-Nílus tartományból tovaterjedő felkelés az Omar al-Bashir vezette kartúmi kormány bukásához is vezethet, akinek a diplomáciai elszigetelődés mellett a nyolc éve tartó dárfúri polgárháború is fejfájást okoz – fogalmazott a Szudán-szakértő.

Fotó: Archív