Hadkiegészítők módszertani foglalkozása

A sorozóközpontok működésének bemutatására módszertani foglalkozást tartott a MH Kelet-magyarországi Hadkiegészítő Parancsnokság 2. Toborzó és Érdekvédelmi Központ Debrecenben. A foglalkozást Bozó Tibor dandártábornok, a Honvéd Vezérkar, személyzeti csoportfőnöke is megtekintette, valamint azoknak a katonai szervezeteknek a személyügyi képviselői is részt vettek, amelyek érintve lehetnek egy esetleges sorozás idején.
Farkas Imre ezredes, a MH Kelet-magyarországi Hadkiegészítő Parancsnokság parancsnokának rövid köszöntője után Bozó Tibor dandártábornok nyitotta meg a szakmai napot. Mielőtt a gyakorlatban is bemutatták volna a sorozóközpont működését, Zelenyánszki Pál alezredes, a MH KMHP katonai igazgatási osztályvezetője jelentett a hadkiegészítő parancsnokságon lévő katonai igazgatási szakfeladatokról. A bemutató foglalkozásokat Károlyi Tamás mérnök őrnagy vezette.

Nagy Zoltán mérnök alezredes, a debreceni központ parancsnoka előadásában bemutatta a Nagysándor József Laktanyában felállított sorozóközpontot. A hadkötelezettséget az Országgyűlés döntése alapján lehet bevezetni rendkívüli állapot vagy megelőző védelmi helyzet esetén. Ilyenkor a hadkiegészítők feladata a katonai szervezetek hadi létszámra történő kiegészítése, azaz a sorozóközpontok felállítása. Miután megszűntek a megyei hadkiegészítő parancsnokságok, három sorozóközpontot hoztak létre: Budapesten, Székesfehérváron és Debrecenben. Ezek azonban csak minősített időszakban jutnak szerephez.

Ma Magyarországon mintegy 1,7 millió embert érintene háború esetén a hadkötelezettség. Ebből mintegy félmillió tartozik a Debreceni Sorozó Központ illetékességi területére, amit hat megye tesz ki: Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg. Hadköteles minden magyar férfi lakos, aki 18 és 40 év közötti. Ilyenkor az sem számítana, ha nem büntetlen előéletű a besorozott személy, háborúban csak a haza védelme a fontos.

Szakállomány vezette végig a 15 fős csoportokat a sorozóközpont egyes állomáshelyein. Mindent úgy rendeztek be, ahogy azt a valóságban tennék, valós okmányokkal, bélyegzőkkel, ügyelve a legapróbb részletekre is. Minden ponton katona, aki jelentett az adott munkahely feladatairól. Elsőként a vagyonőr, hiszen a sorozásra behívottak először vele találkoznak. Nem is gondolná az ember, hogy milyen precíz nyilvántartásra van szükség ahhoz, hogy eljussunk odáig, hogy egy sorozásra behívott személy megjelenjen Debrecenben a sorozási felhívásával. Ez a katonai igazgatásiak feladata, akik békeidőszakban a háttérben végzik munkájukat, ilyenkor viszont nagyon sok múlik rajtuk. Minősített időszakban a sorozóközpont rendszergazdája átveszi a MH KIAK-tól a hadkötelesek nyilvántartását és adatkérő-közlő lapot küld ki a részükre, amelyen pontosítani kell az adataikat. Ekkor 20 nap telt el az Országgyűlés döntése óta. A visszaküldött adatlapok feldolgozása után küldik ki a sorozási felhívást, a sorozást a 60. napon tudják megkezdeni. Ezen időszak alatt szakképzést tartanak a saját állományuknak, valamint felveszik a kapcsolatot a védelmi bizottságokkal, az önkormányzatokkal, a rendőrséggel, az egészségügyi szervekkel illetve az érintett katonai szervezetekkel. Éppen ezért a velük történő kapcsolattartás békeidőszakban is nagyon fontos.

Naponta 150 fő sorozására három bizottságban képes a debreceni központ, illetve még két mobil bizottságot tud működtetni, amelyet vidéken állítanának fel.

Visszatérve tehát a sorozóközpontban felállított állomáshelyekre: elsőként a vagyonőrrel találkozik a sorozásra behívott személy. Ez az ellenőrző pont, ahol megtörténik a hadköteles személyazonosságának, be- és kilépés jogosultságának ellenőrzése. Táblák vezetik a hadköteleseket a következő helyre, a fogadó pontra. Azt is mondhatnánk, hogy „becsekkol" a hadköteles, hiszen megtörténik a „sorozási névjegyzéken" történő beazonosítása, a tájékoztatók, a sorszámok átadása. A számhoz szín is kapcsolódik, így lehetetlen eltéveszteni, hogy a három közül melyik bizottsághoz tartozik a hadköteles.

A következő helyszín a tájékoztató pont. Itt minden fontos információt megtudnak a hadkötelesek jogairól, kötelességeiről és a sorozás menetéről, valamint kitöltik a pszichikai szűrővizsgálathoz szükséges teszteket. Az adategyeztető ponton nemcsak a hadköteles személyi adatainak pontosítását végzik, hanem vizsgálják azt is, hogy van-e olyan körülmény a sorozásra behívott személynél, ami befolyásolhatja a behívhatóságot. Ez a döntés nagyon komoly felelősséget igényel. A sorozás során vizsgálják a hadköteles pszichikai és egészségi alkalmasságát is. E vizsgálatok után kerülnek a határozathozatali helyre, ahol megtörténik a katonai szolgálatra történő alkalmasság – vagy alkalmatlanság – megállapítása, és megtervezik hogy mikor, melyik katonai szervezethez hívják be. A sorozóközpont az Országgyűlés döntése utáni 90. napon tud először hadkötelest adni a katonai szervezetnek.

A sorozás gyakorlati részének bemutatása után Vanyur Tibor ezredes, a HVK Személyzeti Csoportfőnökség katonai igazgatási osztályvezetője felhívta a figyelmet az új alaptörvény jövő évtől hatályos változásaira, amelyben már öt minősített időszakot nevesítenek, és valamennyi elrendelése esetén szükségessé válik a Magyar Honvédség hadkötelesekkel történő kiegészítése. Ezt követően elismeréssel szólt a módszertani foglalkozást végrehajtó állományról, mondván: „látszik, hogy jól ismerik a törvényeket, felkészültek a jelentésekre.

A szakmai napot Bozó Tibor dandártábornok zárta, aki megköszönte az állomány áldozatos munkáját és felhívta a figyelmet az önkéntes tartalékos katonákra, akik a jövőben szerepet kaphatnak a sorozóközpontok munkájában. „Férfias és tisztességes munka volt!" – dicsérte meg az állományt a tábornok.