Norvégia augusztus-tól nem vesz részt a líbiai légicsapásokban
Szöveg: honvedelem.hu / MTI | 2011. június 13. 15:12Norvégia augusztus 1-jén befejezi a líbiai rezsim elleni NATO-légicsapásokban való részvételét – jelentette be június 10-én, pénteken a skandináv ország védelmi minisztériuma. A tárca egyben jelezte, hogy az első lépcsőben hat F-16-os vadászgépe közül kettőt kivon a kötelékből, és néggyel folytatja a líbiai kormányerők elleni támadásait augusztusig.
A norvég vadászbombázók március 31. óta a NATO-csapásmérések mintegy tíz százalékát hajtották végre.
Grete Faremo védelmi miniszter reményét fejezte ki, hogy a szövetségesek megértik Oslo döntését. A tárcavezető utalt arra, hogy a norvég légierő kicsi, nincs felkészülve arra, hogy hosszan tartó missziókban vegyen részt.
Norvégia azon nyolc NATO-tagállamok egyike, amelyek részt vesznek a bombázásokban. Oslo május 9-én jelezte: alacsonyabb szintre csökkenti részvételét a légi hadjáratban, ha az június 24. után is folytatódik.
Az oslói döntést a NATO tudomásul vette. Oana Lungescu, a szövetség egyik szóvivője kijelentette: tiszteletben tartják a norvég döntést. Norvégia nagyon is számottevő szerepet vállalt – fűzte hozzá Lungescu.
A NATO egyik illetékese közölte: Norvégia időben jelezte szándékát, így a szövetség stratégáinak elegendő idejük van arra, hogy felkészüljenek a norvég gépek pótlására.
A NATO június 1-jén döntött arról, hogy szeptember végéig folytatja a hadműveletet, amelyben a szövetség tagállamainak a fele egyáltalán nem vesz részt. Egyes NATO-országok – mint Spanyolország és Hollandia – pedig csak korlátozott mértékben járulnak hozzá a művelethez. Szerepük a líbiai légtérzár betartásának felügyeletében merül ki.
Hollandia a norvég közléssel egy időben jelentette be, hogy ezt a tevékenységét három hónappal meghosszabbítja, de attól továbbra is elzárkózik, hogy a bombázásokban részt vegyen. Mark Rutte kormányfő hágai sajtóértekezletén leszögezte: a holland szerepvállalás az eddigi szinten marad. “Nem teszünk semmivel sem többet, sem kevesebbet, nem fogunk bombázni" – fogalmazott a holland miniszterelnök, burkoltan célozva arra, hogy a hágai döntés hátterében a líbiai civil lakosság biztonságával kapcsolatos aggodalom áll.
