Aki már huszonöt éve ismeri a „nagymacskákat”

Vicze Károly százados a dandár kötelékében lévő 11. Harckocsizászlóalj logisztikai részlegének beosztott tisztje 25 évvel ezelőtt vehetett először szemügyre testközelből egy Leopard 2A4 típusú harckocsit. 1996 nyarán - mint a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola páncélos- és gépjárműtechnikai szakos hallgatója – három és fél hetes szakmai csapatgyakorlaton vett részt a németországi Külsheimben, a Bundeswehr 12. javítózászlóaljának egyik kiképző-javító századánál.

„A főiskolán katonai német nyelvet tanultam, így volt lehetőségem erre a szakmai gyakorlatra” – mondja a százados, aki pozitív tapasztalatokkal érkezett haza Németországból, s ekkor döntött úgy, hogy szakdolgozatát a német hadsereg technikai kiszolgálási és javítási rendszeréből írja meg. „Ezzel nemcsak az oktatóimat, hanem a Magyar Honvédség akkori páncélos- és gépjármű-technikai szolgálatfőnökét, dr. Rusz József ezredes urat is meglephettem. Egyébként neki köszönhetem azt, hogy 1998 novemberében másodszor is volt lehetőségem közelről megtekinteni a Leopard 2A4-es harckocsikat; akkor egy hetet tölthettem el az azóta már megszűnt Neubranderburger Fahrzeugwerke cégnél, ahol többek között Leopard 2-esek javításával is foglalkoztak” – tette hozzá a százados.

Az államvizsgát követően Vicze Károly Tatán, az akkori gépesített lövészdandár logisztikai zászlóaljának javítószázadánál kapott beosztást, a lánctalpasharcjármű-javítószakasz parancsnoka lett. Katonai pályafutása során egyebek mellett volt munka- és környezetvédelmi tiszt, valamint beosztott tiszt a dandár logisztikai főnökségének haditechnikai részlegén. A harckocsizászlóaljhoz idén februárban került, amikor már tudni lehetett, hogy a nyáron érkeznek Tatára az első „nagymacskák”.

„Az 1996-os és 1998-as németországi tapasztalataim nagy mértékben megkönnyítik a mai munkámat. Napi szinten egyeztettek a KMW Magyarország Kft. tatai szervizcsoportjával, így első kézből tudok információt kérni az eszközök állapotáról, a technikai kiszolgálások tervezett időpontjáról, valamint a folyamatban lévő javításokról és azok helyzetéről” - avat be munkájának részleteibe a százados, hangsúlyozva, hogy pillanatnyilag a teendők elején járnak, hiszen a harckocsizászlóalj logisztika állománya még „feltöltés alatt áll”.

„A logisztikus szakembereknek sokkal mélyebb és alaposabb technikai ismeretekkel kell rendelkezniük, mint a kezelőknek. Mivel hosszú időt tölthettem el a Leopard 2A4 technikai dokumentációinak tanulmányozásával, így most már rendelkezem bizonyos ismeretekkel azzal kapcsolatban, hogy milyen kihívások elé fogja állítani ez a harckocsi a T-72-eshez szokott logisztikai szakállományt. Most, első körben a technikusok felkészítése zajlik és utána lehet majd a karbantartókkal és a javítókkal foglalkozni, ami hosszú folyamat lesz” – mondja a százados, kitérve arra, hogy a T-72-es és a Leopard 2A4U üzemeltetése között óriási különbségek vannak. Az egyik legnagyobb kihívás például a különféle diagnosztikai és beszabályozó, valamint ellenőrző műszerek használata. A Leopardoknál már van ballisztikai számítógép, hőkamera, illetve számítógép vezérlésű páncélos vizsgáló berendezés – amit nevezhetnénk akár fedélzeti diagnosztikai számítógépnek is - a harckocsitorony rendszereinek ellenőrzéséhez. Ezekre mind nagyon oda kell figyelni nemcsak a használat, hanem a karbantartás és javítás alatt is.

„Az üzemeltetés során a különféle kijelző és ellenőrző műszerek sokkal több információt szolgáltatnak, mint egy T-72-es harckocsi esetén. Ennél a típusnál már van motorvezérlő és ellenőrző elektronika, valamint rengeteg olyan védelmi rendszer, ami a rendkívüli meghibásodások bekövetkezésének esélyét csökkenti. Bizonyos esetben – például, ha túl kevés a hűtőfolyadék vagy alacsony az olajszint - ezek a rendszerek automatikusan leállítják a motort vagy egyéb rendszerek működését” – sorolja.

A százados szerint munkájához elengedhetetlen a német katonai szaknyelv ismerete. Tavaly januárban tett felsőfokú nyelvvizsgát, így friss tudását jól tudta kamatoztatni a Leopard 2-es harckocsikhoz érkező dokumentumok lefordításával. „Egy új eszköz érkezése esetén a dokumentáció az egyik legfontosabb tényező. Ezeknek a fordítása nem minden esetben tökéletes, ami a korábbi szovjet eredetű technikáknál is előfordult. Márpedig ha valami rosszul vagy nem megfelelően van lefordítva, akkor az akár komoly problémákat is okozhat. Másrészről a német szakemberek és kiképzők közül sem mindenki beszél angolul, így a kommunikáció során nagyon sokat segít a szakmai nyelv megfelelő ismerete. Ez számos alkalommal előfordult, a felkészítés során egy-egy bonyolultabb vagy civil körökben egyáltalán nem ismert kifejezést, leírást, tevékenységet kellett lefordítanom, amivel a KMW által felkért civil tolmácsok nem boldogultak, mivel ilyen irányú ismeretekkel és tapasztalatokkal nem rendelkeztek” – árulja el a százados.

Bár a Leopard 2A4-es harckocsik alig pár hónapja érkeztek csak meg Tatára, a Klapka-dandárnál már nagyon várják 2023-at, amikor a tervek szerint átvehetik az első, vadonatúj Leopard 2A7-es lánctalpasokat. Ez természetesen újabb kihívást jelent majd a logisztikusok számára is. „Az A7-es még az A4-hez képest is sokkal modernebb és bonyolultabb. Több benne az elektronika és a különféle érzékelő. Logisztikai szempontból jelenleg nagyon nehéz erre a típusra felkészülni, mert számos ponton eltér azoktól, amelyek jelenleg Európában vannak. A német szakemberek elmondása alapján a Magyarországnak gyártandó harckocsik leginkább a Katarnak leszállított típushoz hasonlítanak majd. A német szervizcsoportnál dolgozók közül ketten is eltöltöttek hosszabb időt ebben az országban, és azt tapasztalták, hogy a logisztikai állomány felkészítése erre a típusra bizony sokkal bonyolultabb, nehezebb és hosszabb időt vesz igénybe, mint az A4-es esetén” – mondja Vicze Károly százados.