Alekszejevka ÉK 3 kilométer

Reggel, helyi idő szerint 9 óra 30 perckor folytattuk Horthy főhadnagy lezuhanási helyének teljes feltárását. A detektoros felmérés alapján egy 6×9 méteres terület lett kijelölve, és átlagosan 15 centiméter mélyen átkutattuk a termőföldet. Ezzel az volt a célunk, hogy a kráterben maradt minden apró darabot kiemeljünk.

A mai kutatás is sikeres volt, mert találtunk darabokat a kabintető plexijéből, a haube fülhallgató csatlakozójából, a térképtáska átlátszó műanyag borítójából és az oldalfegyver tárából. Előkerültek továbbá olasz álcázófestésű szegecsfejek és lemezdarabok. Háromnegyed hatkor végeztünk a lezuhanási hely feltárásával és a helyszín visszaállításával. Az eredeti fényképek alapján, mérőrudakkal jelöltük meg a gép becsapódási irányát.

A feltárással egy időben folytattuk az emlékmű helyének keresését.

A kutatás sikere érdekében a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum rendelkezésünkre bocsátotta az emlékműről készített eredeti fotókat, melyek alapján ma pontosítottuk a helyszínt. Amikor a több nézetből készült archív fotókat összevetettük a domborzattal, kijelöltük az emlékmű valószínűsíthető területét.

A magyar katonák a környéken nagy mennyiségben található mészkőzúzalékból csinálták meg az emlékmű alapját. Azonban jelenleg már nincs nyoma a felszínen a mészkőrétegnek, ezért kutatógödröket ástunk egymástól másfél méterre, hátha valahol megtaláljuk az emlékmű nyomát. A harmadik kutatógödörben megjelent a zúzott mészkőréteg, így meg tudtuk állapítani az emlékmű pontos helyét, amelynek koordinátáit GPS-szel rögzítettük.

A tereprendezés miatt a mészkőzúzalékot 20-25 centiméter vastag termőföld borítja. Sikerült a végére járni az emlékművel kapcsolatban felmerült kérdéseknek. Most mát biztosan állíthatjuk, hogy az emlékművet végleges formájában nem a lezuhanás helyén alakították ki, hanem onnan 132 méterre Alekszejevka irányában, az út mentén!

A környéken két repülőtéren állomásoztak magyar egységek. Eddig csak az ilovszkojei helyszíne volt ismert. A másiknak már az elnevezése sem volt egyértelmű, mert alekszejevkai vagy nyikolájevkai reptérként is emlegették. Ez abból adódik, hogy a két település összekapcsolódik, ezért hol az egyikről, hol a másikról nevezték el a repülőteret.

Érdeklődésünkre a helytörténész sem tudott erről információt adni, ezért úgy döntöttünk, hogy megkeressük. Annyi kapaszkodónk volt, hogy készült egy légi fotó a repülőtér egyik részéről, és az elbeszélések szerint az ilovszkojei repülőteret egy erdő választotta el az alekszejevkaitól-nyikolájevkaitól.

A térképek, a légi fotó és Horthy főhadnagy baleseti jegyzőkönyve alapján következtettünk a helyszínre, melyet bejártunk. Megtaláltuk és lefényképeztük azokat az erdőirtásokat, ahova valószínűsíthetően betolták egykor a gépeket.

A kutatási munkák ezeken a területeken teljes sikerrel lezárultak. Ide már csak augusztus 20-án 5 óra 7 perckor térünk vissza!