„Amerika nem áll háborúban az iszlámmal”

Ezzel megerősítette országa korábbi álláspontját, nem törődve azzal, hogy Izrael új külügyminisztere a múlt héten kijelentette: hazáját nem köti a 2007 novemberi annapolisi megállapodás a majdani palesztin állam létrehozását célzó tárgyalások megkezdéséről.

“Lássunk tisztán: az Egyesült Államok határozottan támogatja a két állam, Izrael és Palesztina létrejöttét és azt a célt, hogy ezek békében és biztonságban éljenek egymás mellett" – hangoztatta az ankarai parlamentben Obama.
Januári hivatalba lépése óta az amerikai elnök először járt muzulmán többségű országban, amely a jelentős NATO-tagállamok közül is egyedüliként iszlám többségű. A muzulmán világ, amely mély bizalmatlansággal szemlélte Obama elődje, George Bush tevékenységét, megkülönböztetett figyelmet szentel az elnök törökországi útjának. A kétnapos látogatása kezdetén Obama megkoszorúzta a modern Törökország alapítója, Mustafa Kemal Atatürk ankarai síremlékét, megbeszélést folytatott Abdullah Gül török elnökkel, és beszédet mondott a török parlamentben.
Az amerikai elnök – aki januári beiktatási beszédében azt ígérte, kezet nyújt a muzulmán világnak – a török nemzetgyűlésben mondott beszéde nagy részét annak szentelte, hogy szorosabb köteléket szorgalmazzon amerikaiak és muzulmánok között.
Az al-Kaidát és egyéb terrorszervezeteket olyan szélsőségeseknek festette le, akik nem képviselik a muzulmánok nagy többségét. Leszögezte: Washington nem áll háborúban az iszlámmal, s viszonyuk kulcsfontosságú annak érdekében, hogy visszaszorítsák a minden vallás által elutasított, a társadalom törvényein kívül eső ideológiát. Obama úgy vélte, hogy Törökország segítséget nyújthat az izraeli-palesztin konfliktus rendezéséhez.

A török-amerikai viszony 2003-ben elhidegült, Ankara ugyanis ellenezte, hogy az Egyesült Államok vezette szövetségesek lerohanták Irakot. A két ország kapcsolatai azóta megszilárdultak, s Törökországra – az észak-iraki kurd lázadókkal való konfliktusa ellenére – kulcsfontosságú szerep hárul majd az iraki stabilitás fenntartása szempontjából, ha az amerikai katonákat kivonják az arab országból.
Obama a török elnökkel folytatott megbeszélése után, kettejük közös sajtóértekezletén a török-amerikai viszonyt további erősítését szorgalmazta.
Nyitottnak mutatkozott arra, hogy Ankara további amerikai támogatást kapjon a kurd szakadár lázadók elleni küzdelméhez, akik közül sokan Észak-Irakban állomásoznak. Támogatásáról biztosította a muzulmán Törökország csatlakozását a túlnyomórészt keresztény államok alkotta Európai Unióhoz (EU) – amelyet néhány európai ország ellenez -, egyúttal szorgalmazva a belépéshez szükséges törökországi liberális reformok felgyorsítását.

Az első afroamerikai elnök nyomatékosan felhívta vendéglátói figyelmét a kisebbségi jogok védelmére is.
Obama párbeszédre bátorította Törökországot és a vele feszült viszonyban lévő szomszédos Örményországot. Az amerikai elnök még választási kampányában megígérte: népirtásnak fogja nevezni a török katonák által 1915-ben az örmény lakosság körében véghezvitt vérengzéseket (ahogyan azt Örményország követeli). Obama most közölte, hogy véleménye nem változott. Törökország viszont kategorikusan elutasítja, hogy népirtásnak tekintsék a történteket.

Bizakodnak

Izrael és a palesztinok egyaránt üdvözölték az amerikai elnöknek a török parlamentben hétfőn mondott beszédét: az előbbi Barack Obamának a béke és a zsidó állam biztonsága melletti kiállása miatt, ez utóbbiak pedig azért, mert Obama támogatja a független palesztin állam létrehozását. A Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőhöz közelálló Gilad Erdan környezetvédelmi miniszter mindazonáltal arra figyelmeztetett: Obama nem parancsolhat a zsidó államnak.

Száeb Erekát, az egyik legfontosabb palesztin tárgyaló a francia hírügynökségnek telefonon nyilatkozva hangsúlyozta: nagyon örülnek Obama beszédének, amely megerősítette a két államon alapuló közel-keleti rendezés és az átfogó térségbeli béke megvalósításának elvét.

Erekát reményét fejezte ki, hogy az izraeli kormány megérti: a palesztin és más arab területek 1967 óta tartó (izraeli) megszállásának felszámolása, és a két államon alapuló rendezés megkezdése az egyetlen olyan út, amely a térségben a béke felé vezet.

A múlt héten megalakult új izraeli kormány közleményben üdvözölte, hogy Obama elkötelezte magát Izrael biztonsága és a békére való törekvés mellett. A kabinet megerősítette, hogy maga is elkötelezett e két célkitűzés mellett, és úgy alakítja majd politikáját, hogy szorosan együttműködjön az Egyesült Államokkal a közös célok megvalósítása érdekében.

Gilad Erdan környezetvédelmi miniszter az izraeli parlamentben felszólalva mindazonáltal leszögezte: országa nem fogad el parancsnot Obama környezetéből. “Benjámin Netanjahura szavazva az izraeli polgárok úgy döntöttek, hogy nem válnak az Egyesült Államok 51. tagállamává" – hangoztatta, hozzátéve: az izraeli kormány saját országa érdekei alapján jár majd el. Erdan méltatta Avigdor Lieberman új izraeli külügyminisztert, aki a múlt héten kijelentette: hazáját nem köti a 2007. novemberi annapolisi megállapodás a majdani palesztin állam létrehozását célzó tárgyalások megkezdéséről.

Egy magas rangú izraeli tisztségviselő szerint Benjámin Netanjahu új izraeli kormányfő – egyben a jobboldali Likud párt vezetője – májusban találkozni akar Obamával.