„Amerikai belügy a hondurasi puccs”

A helyi katonaság megpuccsolta Manuel Zelaya hondurasi elnököt. Az akció olyannyira szervezetten zajlott le, hogy néhány nappal később már meg is választották Honduras új első emberét, Robert Michelettit. Hugo Chávez venezuela elnöke készültségbe helyezte a hadsereget, míg az Európai Unió azon országai, melyek nagykövetséget tartanak fent a közép-amerikai országban, egységesen hívták haza nagyköveteiket Hondurasból. A történtek – a puccs leszámításával – nagyban hasonlítanak egy korábbi venezuelai eseménysorra. Tálas Péter emlékeztetett: a hondurasi puccs azután következett be, hogy Manuel Zelaya az alkotmány módosítására törekedett. A biztonságpolitikai szakértő hozzátette: az 1982-as hondurasi alaptörvény ugyan komoly jogosítványokat ad a mindenkori elnöknek, ám egy ember csak egyszer töltheti be a pozíciót.

Tálas Péter hozzáfűzte: Zelaya és Washington viszonya nem volt felhőtlen. A fő gondot a kábítószer-kereskedelem jelentette, az utóbbi időben egyre jobban elharapózott a térségben a drog miatti erőszak. Hondurasban például naponta 12 gyilkosságot követnek el, ezek 70 százalékát éppen a kábítószer miatt. A biztonságpolitikai szakértő rámutatott: hasonló tendenciák zajlanak Guatemalában, Mexikóban és Salvadorban is. Ugyan számos jel szerint gyakran szervezett bűnözésből, drogkereskedelemből származó pénzekkel finanszírozzák az egyes szervezetek a nemzetközi terrorizmust, erről azonban Honduras esetében még nincs szó. Tálas Péter hangsúlyozta: jelenleg pusztán „üzleti jellegű" harcok zajlanak ezen a fronton, melyek célja a minél nagyobb befolyás megszerzése.

A drogkartellek 2007-2008-ban kezdődött ismételt felfutása viszont joggal aggasztja Washingtont, hiszen az Egyesült Államok a legnagyobb felvevőpiac a térségben. Tálas Péter szerint az is elképzelhető, hogy ezeknek a kartelleknek az egyes emberei a felsőbb politikába épülnek be, és ez is aggodalommal töltheti el Barack Obamát. Ugyanakkor a hondurasi eseményeknek közvetlen biztonságpolitikai következménye nincs a világra nézve – fogalmazott a szakértő, aki hozzátette: Honduras messze van. Így az ottani történések, mint például az ország Amerikai Államok Szervezetéből való kilépése inkább amerikai belügynek tekinthető. Az Európai Unió nagyköveteinek egységes hazarendelése így inkább csak az Egyesült Államok Hondurasszal szembeni politikája melletti „szimpátiatüntetés". Persze az ad egy kis külön ízt a történéseknek, hogy az amerikai elnök és Hugo Chávez venezuelai államfő – aki egyébként ugyanazzal a módszerrel tartotta magát hatalomban, mint amivel Manuel Zelaya is megpróbálta – egy platformra kerültek.

Tálas Péter kiemelte: mind a két vezető Manuel Zelaya visszatéréséért lobbizik. Erre azonban jelenleg sem az ellenzék, sem pedig a katonaság nem mutat hajlandóságot. Ugyanakkor természetesen Washingtonnak nincs ellenére Manuel Zelaya távozása, de azt szeretnék elérni, hogy mindez legitim módon történjen meg, mint ahogy a világban tömeges módon választanak új elnököt – fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő.