Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Antropológia és hadtudomány 4.0

Szöveg: honvedelem.hu / hhk.uni-nke.hu | Fotó: Szilágyi Dénes |  2020. december 6. 16:41

Immár negyedik alkalommal rendezték meg - a koronavírus okozta járványügyi helyzetre való tekintettel online - a Jó Állam – Hatékony Haderő: Antropológia és hadtudomány 4.0 című tudományos konferenciát. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar közös eseményén olyan témákról esett szó, mint például a katonaantropológia, vagy a délszláv háború vallási-kulturális törésvonalai.

A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében megtartott esemény célja az volt, hogy részletezze a kulturális antropológia szerepét a hadműveletek megtervezése, megszervezése, végrehajtása és értékelése során, valamint bemutassa a hazai és nemzetközi tapasztalatokat.Az online konferencia lehetővé tette az egyetemi, illetve karközi együttműködésben megvalósuló interdiszciplináris kutatási lehetőségek felvázolását a humán- és társadalomtudományok, ezen belül is a kulturális antropológia katonai felhasználásáról.

A két panelben megrendezett eseményen az érdeklődők megismerkedhettek a lakosság szerepével a 20. századi francia felkelésellenes műveletekben, információkat kaphattak a hadtudomány kapcsolatáról más tudományokkal, tájékozódhattak az alkalmazott antropológia és az állami szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlő esélyének biztosításáról, valamint a kulturális és vallási ismeretek jelentőségéről a békeműveletekben. Mindezek mellett a konferencia résztvevői előadásokat hallgathattak meg a katonaantropológia megjelenéséről, a délszláv háború máig létező vallási-kulturális törésvonalairól, valamint a magyarországi migrációmenedzsment antropológiai lehetőségeiről.

nke_antrop_1030

A konferenciát levezető Jobbágy Zoltán ezredes, egyetemi docens a modern tudományok fejlődését lehetővé tevő inter-, multi- és transzdiszciplináris megközelítések szükségességét emelte ki összegzésében. Szólt arról is, hogy milyen fontos szerepe van a gyakorlatban is alkalmazható és ezért hiteles tudás megszerzésének, valamint a szövetséges és többnemzeti keretben megvalósuló összhaderőnemi műveletek vonatkozásában a helyi társadalmi sajátosságok alapos ismeretének.