Átfogó kiképzési reform készül

Szöveg: Burillák Marcell | Fotó: Kertész László | 2023. december 5. 14:55

„A katonaélet legjava, hétköznapjaink közel egésze felkészüléssel telik, ezért szinte hihetetlen is, hogy eddig nem tartottuk meg a fegyvernemi szakkiképzés napját. Az idei ünnepség azért különösen fontos, mert terveink szerint a következő két esztendőben fordulópontjához érkezik a képzés menete” – mondta Kajári Ferenc altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese december 4-én Székesfehérváron, az első ízben megrendezett kiképzők napján.

A kiképzés területén szolgálók számára megtartott állománygyűlésen Kajári Ferenc altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökének arról beszélt, hogy jelentősen változik a Magyar Honvédség kiképzési programja, annak metódusa.

„Az elmúlt tíz évben előbb a migrációs krízis és az állandó határvédelmi készültség, majd a pandémiás időszak kötötte le figyelmünket, erőnket. A nem missziós kiküldetésen lévő katonaállomány a honvédség rendes napi szintű feladatai helyett más kihívásokkal szembesült. A szomszédunkban zajló konfliktus azonban egy új korszakot hozott el számunkra. Az elmúlt évek kihívásai jelentősen befolyásolták a Magyar Honvédség feladatait, prioritásait és ezáltal markáns és megkérdőjelezhetetlen hatást gyakoroltak a katonai kiképzés minden területére.” – fogalmazott az altábornagy.

A Honvéd Vezérkar főnökének helyettese elmondta: jelenleg is folyamatban van az Egységes Lövészeti Szakutasítás átdolgozása. Meggyőződése szerint az új programnak az egyéni fegyverek alkalmazására kell koncentrálnia, hogy a katonák valóban a legmagasabb szinten legyenek képesek használni saját harceszközeiket. Aláhúzta, hogy a tartalékosok bevonásával zajló lőgyakorlatokat nagyobb hatékonysággal kell végezni a jövőben. Hozzátette, hogy modern eszközök, szoftverek és szimulátorok segítségével életszerűbb szituációs feladatokat lehet kidolgozni.

„Az újítások másik alappillére a fizikai alkalmassági követelményrendszer módosítása lesz: 2025-re elkészül az az általános program, ami az alakulatok szintjéig meghatározza a követelményeket. Mindez magában foglalja a fizikai teljesítőképesség növelésének tervét és az egészségmegőrzés szükségét. Ennek részeként az évek óta zajló tábori kihelyezések is beépülnek majd az általános kiképzési rendszerbe” – zárta beszédét Kajári Ferenc altábornagy.

Az ünnepségen Kiss Balázs százados, a Honvéd Vezérkar Kiképzési Csoportfőnökség, Általános Katonai Kiképzési és Képzési Főnökség főtisztje a magyar fegyvernemi kiképzés hagyományáról beszélt, amiben a hadtudományos felkészültség és a technológiai fejlesztések kulcsszerepet játszottak.

„A magyar katonanemzet. A magyarság történelme, néhány békeévet leszámítva, színtiszta hadtörténet. Hadi múltunk az államiságnál is korábbra nyúlik vissza. A magyarság fegyverrel szerzett hazát és vérével áldozott azért, hogy a történelem során eltűnt népekkel szemben valódi államalkotó, sőt a térség kultúráját meghatározó nemzetté válhasson. Harcok árán tudtuk csak megőrizni egyedi nyelvünket és szokásainkat, amit a szláv és germán népekkel, a tatárokkal és az Oszmán Birodalommal vívtunk több mint egy évezreden keresztül. A szabadságharc idején nemcsak bátorították a kísérletezést, hanem egyenesen parancsba adták az innovációs tevékenységet, aminek közismert példája a Gábor Áron tervei által kifejlesztett rézágyú” – mondta a százados.

Az ünnepségen Kajári Ferenc altábornagy és Antal László dandártábornok, a Honvéd Vezérkar Kiképzési Csoportfőnökség csoportfőnöke elismeréseket adtak át.