Az atlanticizmus népszerűsítése

Szöveg: Vastagh László | 2010. november 24. 7:26

A Magyar Atlanti Tanács (MAT) és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) „A NATO új stratégiai koncepciója és Magyarország érdekei” címmel tartotta őszi országos programjának záró rendezvényét – éppen a NATO állam- és kormányfői csúcstalálkozójának nyitónapján –, november 19-én, Budapesten a TIT Bródy Sándor utcai székházában.

A MAT eredeti küldetése, hogy elősegítse az euro-atlanti elvek és értékek minél szélesebb körű elfogadását a magyar társadalomban. A tanács jelenlegi tevékenysége az euro-atlanti elvek integrálását irányozza elő, melynek keretén belül gyakorlati kérdésekre összpontosít, megalapozott ismeretek és hiteles információk terjesztését célozza meg. Ezt szolgálta az a „roadshow", melynek záróeseménye után – Vizy E. Szilveszter elnök külföldi távollétében – dr. Hautzinger Gyula, a Magyar Atlanti Tanács alelnöke foglalta össze a honvedelem.hu részére, hogyan járult hozzá a tanács a hosszú távú stratégiai koncepció hazai társadalmi megismertetéséhez.

– Az atlanticizmus gondolatának népszerűsítése érdekében 2010. januárban a Magyar Atlanti Tanács és a

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat együttműködési megállapodást kötött – kezdte összefoglalóját az alelnök. A megállapodás értelmében a TIT a jövőben – többek között vidéki szervezetei részvételével segíti a MAT munkáját, míg az eddig Budapest-központú MAT a maga jelentős témáival, felkészült előadóival a TIT-tel együttműködve, új szélesebb ismeretterjesztő területet nyit meg. A két társadalmi szervezet között létrejött megállapodás már ebben az évben kézzel fogható eredményeket hozott. A TIT vidéki szervezetei segítségével, összességében 14 helyszínen tarthattunk előadásokat az euró-atlanti integrációról, biztonságpolitikáról és hazánk NATO-ban betöltött szerepéről. Olyan gazdag tapasztalattal és kétségbevonhatatlan szakértelemmel rendelkező, kiváló előadókat sikerült megnyerni a NATO-t népszerűsítő, ismeretterjesztő, országjáró „roadshow" érdekében, mint Bali József volt szakállamtitkárt, Erdős André nagykövetet, a Magyar ENSZ Társaság alelnökét, prof. Nagy László nyugállományú ezredest, a Magyar Hadtudományi Társaság elnökét, Tálas Pétert a Stratégiai Védelemi Kutatóintézet igazgatóját, Molnár Ferenc ezredest igazgatóhelyettest és Laczik Zoltánt a MAT korábbi főtitkárát.

A programsorozat nem csak a „roadshow"-ból állt, mivel márciusban a témát illető, más a biztonsággal foglalkozó civil szervezet bevonásával tudományos konferenciát szerveztünk, majd áprilisban a Visegrádi Négyek atlanti tanács elnökei írtak alá egy, az új stratégiát támogató közleményt, a „Budapesti nyilatkozatot". Ennek fő oka, hogy a visegrádi államoknak is éppen úgy vannak közös a biztonságot érintő gondolatai, mint esetleg a benelux, vagy a mediterrán államok közösségeinek. Ezek a regionális vélemények nem gyengítik, ellenkezőleg erősíthetik a NATO egészét érintő közös gondolkodást és cselekvést. Ezt követte nemzetközi szervezetünk, az Atlanti Tanácsok Egyesülete (ATA) elnökének, dr. Karl A. Lamersnek – Vizy E. Szilveszter részéről történt meghívása alapján – a roadshow-t megnyitó magyarországi látogatása, majd az a mai nappal befejeződött rendezvénysorozat, amellyel sikerült a rendezvények számát tekintve az ország közel kétharmadába eljutnunk.

Az előadássorozat a MAT elnöksége által elfogadott és az előadók számára ajánlott vázlatra épült, amelynek főpróbája

Szentesen, a nyári NATO-táborban tartott előadás volt. Ősszel valamennyi közreműködő civil szervezet előtt is bemutattuk, az előadók pedig érdeklődésük és tapasztalataik alapján alkalmazhatták, módosíthatták. Vagyis kerültük az előadások „uniformizálását". A vázlatra mégis azért volt szükség, hogy egyfelől a fontos üzenetek eljussanak a hallgatósághoz, másfelől a visszajelzések elemezhetők, beépíthetők legyenek a most következő összegzésekbe, elemzésekbe. Kellemes meglepetés volt számunkra, hogy az előadások törzsközönségét több helyen volt, vagy jelenleg is szolgáló katonák alkották. Ezen nem csodálkozhatunk, hiszen a NATO-n belüli változások elsősorban őket érintik. A tapasztaltakhoz az is hozzájárult, hogy néhány helyen nem a helyi TIT, hanem a HM szervezetei vállalták fel a rendezést. Mi a hallgatóság összetételét érintően viszont ennél többet szerettünk volna. Azonban ezt az áttörést nem sikerült elérni. Ebben viszont nem érezzük hibásnak magunkat, amint ma is elhangzott ez bonyolultabb, társadalmi kérdés. Azon pedig sokunknak, kormányzati és nem-kormányzati szervezeteknek el kell gondolkodnia, hogyan lehet ezt a problémát feloldani. Szerencsénkre, a vidéki helyszínek nagy többségében a helyi média kellő híradást adott a rendezvényekről, ezáltal széles közönséghez sikerült eljutni a megjelenteken kívül. Ezt nagy eredménynek tartom, mivel pár év múlva a közgondolkodásban feledésbe merül az új stratégiai koncepció, amit most Magyarország is elfogadott, ami alapján cselekedni kell, még akkor is, ha esetleg az a „társadalomnak fájdalmat" okoz.

Az előadások végén szóba került mi hazánk tényleges haszna az új stratégiából, ami elsősorban nem pénzkérdés – de lehetne az is –, viszont kézenfekvő válasz: a szavahihetőség. Az a nemzetközi közösség, amely befogadott az, holnap is fogadjon el minket. Ezt látom óriási eredménynek és egyben folyamatos kihívásnak. Ugyanis az elmúlt több mint tíz évben a NATO tizenkét új tagot vett fel, amivel főleg Európa keleti feléből új kultúrák érkeztek a szövetségbe, amivel érzékelhetően megjelent a szerényebb anyagi lehetőség is. A stratégián belüli elvárások pedig egységesek. Mindez akár ütköző felület is lehet a következő években, vagy évtizedekben, hiszen nem látható előre, hogy a gazdaságilag viszonylag „elmaradottabb országok" hogyan tudják majd a közös ütemet tartani.