Az egyenruha eltakarja a különbségeket

A két rendszer kapcsolatáról Kovács Tamás, a HM Humánpolitikai Főosztály humánstratégiai osztályának vezetője is beszélt, aki előadásában kitért arra, hogy noha az új humánstratégiában szó szerint nem szerepel az „esélyegyenlőség" kifejezés, voltaképpen az egész stratégiának ez képezi az alapját. Az objektív teljesítményértékelési rendszer, a teljesítményen alapuló, átlátható karrierpálya és az egyéni kezdeményezés hangsúlyosabbá válása mind-mind az esélyek egyenlőségét erősítik.

Szabó József ezredes, a Honvéd Vezérkar Személyügyi Csoportfőnökség humánszolgálati és toborzóosztályának vezetője, tovább folytatva ezt a gondolatkört, előadásában a katonanők hadseregbeli szerepéről és helyzetéről beszélt. Elmondta többek között, hogy a Magyar Honvédségben húsz százalék a katonanők aránya. Hozzáfűzte: ma már a NATO-ban elfogadott tény, hogy a nőknek nemcsak a logisztika vagy a pénzügy szakterületén, hanem úgymond „harcosként" is megvan a helyük a haderőben.

Kaló Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság főreferense előadásában dióhéjban ismertette a kormány – hamarosan életbe lépő – Nemzeti Társadalmi Felzárkózási és Roma Stratégiáját. Kifejtette: a haderő jellegénél fogva alkalmas arra, hogy megteremtse a felzárkóztatáshoz szükséges körülményeket. Mint fogalmazott: minden katona számára azonosak a körülmények, s azonosak a velük szemben támasztott elvárások is; ráadásul a bajtársiasság segíthet eltüntetni az esetleges társadalmi hátrányokat. Hozzátette: a Magyar Honvédségnek kiemelt szerepe van abban is, hogy elősegítse a hátrányos helyzetűekkel kapcsolatosan a többségi társadalom „megfelelő szemléletének formálását."

A szakmai továbbképzés résztvevői a két nap során további előadásokat hallgattak meg többek között az esélyegyenlőség jogszabályi garanciáiról és a hazai roma lakosság helyzetéről, illetve kötetlen fórum formájában kicserélték tapasztalataikat is.

 
Fotó: Rácz Tünde