Az elfelejtett háború

Alapból izgalmas dolog, ha egy film valamelyik háború történelemkönyvekben nem, vagy alig olvasható történetét tálalja elénk. A második világháború egyik néma, de annál fontosabb és érdekesebb epizódját most a hollandok vitték vászonra, azaz képenyőre, miután a film a Netflix műsortárát gazdagítja. Történetünk Hollandia megszállásának utolsó hónapjaiban játszódik. A németek pontosan tudják, hogy a normandiai partraszállással már csak a dicstelen vég felé menetelnek, de utolsó erőfeszítéseik közepette is tombolva éreztetik hatalmukat a megszállt területeken. Mindeközben a hollandok töretlen hittel várják a szövetséges csapatok megjelenését, és ezt a hitüket még a totálisan félresikerült Market Garden hadművelet csődje sem veszi el.

A tét óriási volt. Hollandiában a legvéresebb csaták folytak Antwerpenért, illetve a kikötőhöz vezető Schelde torkolatvidékért. A németek tisztában voltak vele, hogy Antwerpen elvesztése milyen ütemben gyorsítja fel az összeomlást, ezért minden erejükkel azon voltak, hogy a szövetségesek még a közelébe se jussanak. A területet elárasztották és aláaknázták, a száraz stratégiai részeken pedig bunkerrendszert építettek ki, így ötvözve a természet adta védelmet a fegyverekkel. Sztorink ebben a pattanásig feszült helyzetben kezdődik, mégpedig egyszerre három szálon. A három különböző történet a film végéig fut, hogy aztán eggyé váljanak a katartikusnak nem, de (drámai szempontból) lebilincselően kidolgozottnak nagyon is titulálható végjátékban.

Az egyik sztori egy, a német hadseregbe önként beálló holland, de a náci eszmékkel azonosulni tudó fiatal, a másik a mindenáron harcolni akaró angol vitorlázópilóta, míg a harmadik a holland ellenállólány (aki persze nem jókedvében lesz az, ami lesz) történetét mutatja be. Mindhárom egyben klasszikus fejlődéstörténet: a holland katona rájön, hogy a németek végig becsapták, az angol pilóta - szembesülve a háború valódi arcával - kiábrándul a vérontásból, a holland lány, aki eleinte csak az apjával és testvérével törődött, az egész nép szabadságvágyának szimbolumává válik. Első pillantásra elég banálisnak tűnhet, de valójában nem az. Ez pedig elsősorban a parádés színészi munkának és a kiválóan megírt karaktereknek köszönhető.

A jellemfejlődés fokozatosan, lépésről lépésre bontakozik ki a szemünk előtt, elhagyva minden felesleges sallangot, önmarcangolással teli párbeszédet vagy monológot. A film minden részletében eltalált szerkesztettsége kézen fogja a nézőt, és szájbarágás nélkül érthetően, szimpatikusan mutatja be a három főszereplő útját a kezdeti elvektől az összezavarodottságon át a gyökeres fordulatig.

Ha Az elfelejtett háború vizuális megoldásait nézzük, ott már nem ennyire ragyogó a helyzet. Bár a filmet minden idők legdrágább holland mozijaként reklámozták, ez az összeg valószínűleg köszönőviszonyban sincs egy hollywoodi büdzsé töredékével sem. Az látszik, hogy az alkotók rongyosra nézték a Ryan közlegényt, a csatajeleneteket gyakorlatilag Spielberg-szószban hempergették és Kaminski-panírban forgatták, de mind a szufla, mind a pénz hamar elfogyhatott, amikor komolyan kellett volna venni a dolgot. Amit látunk, az igyekszik maximálisan realisztikus lenni, csak éppen túl rövid és túl egyszerű ahhoz, hogy csak egy kicsit is bele tudjuk képzelni magunkat a háború poklának kilátástalanságába.

Bár a film felfogható személyekre bontott drámaként is, ebben az esetben nem spórolható ki belőle a látvány sem, hiszen mindennek az értelmét a kikötőkért folytatott véres harc adja meg. Ez utóbbi sikeredett kicsit sárgábbra és savanyúbbra, mint kellett volna, időnként annyira költségtakarékos megoldásokkal, ami már túlmutat az egyszerűsített koncepció magyarázatán. Még egyszer: a látottakkal minőségileg nincs gond, a terjedelemmel és a hihetővé tétellel azonban igen.

Az elfelejtett háború igazi csemege annak, aki kedveli a klasszikus vonalvezetésű, drámai és lélektani ábrázolásban bivalyerős, hagyományos háborús mozikat. Igazi felüdülés az újítások korában, amikor sokan Nolanebbek akarnak lenni Christopher Nolannél, és mindent beáldoznak azért, hogy műfajújítók lehessenek. A hollandoktól távol állt mindez, mindössze méltó emléket akartak állítani a saját szemszögükből a második világháború egyik olyan epizódjának, amelyről nem sokat beszélnek manapság. Ez teljes mértékben sikerült is.
Megérdemelték ezt a filmet, ahogyan a nézők is. Elrakjuk a jó élmények polcára, és csak rajtunk múlik, mikor lesz kedvünk újra leporolni.

Az elfelejtett háború

(De slag om de Schelde) - 2021




Rendező: Matthijs van Heijningen Jr.

Forgatókönyv: Paula van der Oest

Zene: Emilie Levienaise-Farrouch

Operatőr: Lennert Hillege

Vágó: Marc Bechtold

Szereplők: Gijs Blom,
                   Jamie Flatters,
                   Susan Radder,
                   Jan Bijvoet