Magyarország köztársasági elnökének folyamatos tájékoztatása a Magyar Honvédségről, a parancsnokságról, az alakulatokról, valamint a katonákat érintő feladatokról, kérdésekről – ez a legfontosabb feladata az államfő főhadsegédjének, vagy ahogy a köznyelv hívja ezt a beosztást, „szárnysegédjének”. Dr. Kun Szabó István vezérőrnagy a Köztársasági Elnöki Hivatal Honvédelmi Igazgatóság igazgatója. Jelenlegi teendőiről és eddigi katonai szolgálatáról beszélgettünk.
Novák Katalin köztársasági elnök „munkahelye”, a budai Várban található Sándor-palota már messziről is impozáns látvány. Közelről és belülről pedig egyenesen csodálatos. Igaz, aki ide be akar jutni, annak át kell esnie a több perces biztonsági ellenőrzésen. Ha nincsen szerencséje, és túl sok „fém” van rajta, akkor akár ötször-hatszor is „átküldik” a fémdetektoros kapun a szigorú, ám ugyanakkor mégis udvarias rendőrök. Persze az sem árt, ha „meghívója” is van az ide érkezőnek. Nekem szerencsére van: Kun Szabó István vezérőrnagy vár rám, így a kötelező személyi és technikai felszerelési ellenőrzés után a rendőrök beengednek…
A tábornok irodájának falát több évtizedes katonai pályafutás tárgyi emlékei díszítik: kitüntetések, dekrétek, fényképek szabályos rendben sorakoznak a falakon, a szekrények polcain könyvek, ajándéktárgyak… Kun Szabó István vezérőrnagy 2020 nyarán vette át a beosztást elődjétől, dr. Szegő László dandártábornoktól, aki tíz éven keresztül volt az államfő főhadsegédje.
Hogy mit is takar pontosan ez a titulus? A legfontosabb feladata Magyarország köztársasági elnökének folyamatos tájékoztatása a Magyar Honvédségről, a parancsnokságról, az alakulatokról, valamint a katonákat érintő feladatokról, kérdésekről. Az államfő ugyanis a Magyar Honvédség főparancsnoka. Nem véletlen, hogy Novák Katalin, röviddel az új kormány megalakulása után a Honvédelmi Minisztériumban járt, ahol egyeztetett Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterrel, illetve Ruszin-Szendi Romulusz altábornaggyal, a Magyar Honvédség parancsnokával, majd aláírta az Ország Fegyveres Védelmének Tervét.
„Amikor átvettem ezt a beosztás, sokat beszélgettem az elődömmel. Szegő tábornok úrral jó barátságot ápolunk, annak idején együtt kerültünk fel Szolnokról Budapestre. Nagyon érdekes és tényleg nagyon megszívlelendő tanácsot adott. Annyit mondott, hogy ha el tudom fogadni, hogy ebben a beosztásban nem első számú vezető vagyok, akkor minden feladatot meg tudok majd oldani. És igen, ez valóban egy érdekes szituáció, hogy én a katonai pályafutásom során végig parancsnoki beosztásokat töltöttem be” – mondja Kun Szabó István és feleleveníti azt a pillanatot, amikor kiderült, hogy Budapesten kell folytatnia katonai szolgálatát. 2010 decemberében, az akkori honvédelmi miniszter a győri laktanyában tartott egy évzáró programot, ami a tüzérek napjához is kapcsolódott. „A rendezvény végén miniszter úr odajött hozzám és arról tájékoztatott, hogy küszöbön áll az újkori Honvéd Koronaőrség megalakítása, valamint az, hogy a Magyar Honvédség visszavegye a Szent Korona őrzését, ahogy azt tette korábban, évszázadokon keresztül. És arra gondolt, hogy ezzel a feladattal engem bízna meg, vagyis azt kérte tőlem, hogy szervezzem meg a koronaőrséget és vegyem át a korona őrzését” – meséli a vezérőrnagy, hozzátéve: csak egy kérése volt a miniszterhez, hogy mindezt megbeszélhesse a feleségével, de e beszélgetés után természetesen azonnal igent mondott a felkérésre.
„És innentől kezdve minden rendkívüli módon felgyorsult. Még abban az évben összeült a Szent Korona Tanács a parlamentben. Itt miniszter úr bejelentette, hogy én leszek a Honvéd Koronaőrség parancsnoka” – emlékezik vissza a tábornok, kiemelve azt is, hogy ez a rendezvény már csak azért is emlékezetes számára, mert – bár már betöltötte a 45. életévét – korábban még soha nem járt a magyar parlamentben. Nem tagadja: az a mai napig nagy hatással van rá, amikor a parlamentben járva átmegy a Kupolacsarnokon és megpillantja a Szent Koronát. „Ilyenkor egy egészen más világban érzem magam. Az egész helyet áthatja a történelem, a magyarságtudat, és ezt az érzést nagyon nehéz bárkinek is megmagyarázni. Ilyenkor mindig »összemegyek«, s a magam 194 centijével százötvennek érzem magam. A mai napig a magaménak érzem ezt a feladatot és nagyon büszke vagyok a Honvéd Koronaőrség tagjaira, akik tisztességgel, becsülettel látják el a munkájukat, mindenki nagy megelégedésére” – mondja.
Kun Szabó István – akkor még ezredesként – nem sokáig, egészen pontosan öt napig volt a Honvéd Koronaőrség parancsnoka. „Úgy emlékszem, mintha tegnap történt volna: 2011. május 30-án átvettük a Szent Korona őrzését. A parlamentben addigra kialakítottunk egy koronaőr parancsnoki irodát, amiben csak egy faxgép és egy telefon volt. Ide költöztem be. Aztán egyszer csak szóltak, hogy hamarosan érkezni fog egy fax. Ebben parancsot kaptam arra, hogy kezdjem meg a helyőrségdandári és a helyőrségparancsnoki beosztás átadás-átvételét” – meséli a tábornok, hozzátéve, hogy egészen 2014-ig volt az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár parancsnoka. Ekkor egy újabb „kiemelkedően fontos és szép feladatra” kérték fel, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkáraként neki kellett szerveznie és irányítania a nemzeti rendezvényeket. Mindezek mellett pedig még a társadalmi kapcsolatokért is felelt. Mint mosolyogva megjegyzi: utólag visszagondolva a társadalmi kapcsolatok szervezése volt a nagyobb falat. Szerencsére azonban mindkét területen igazán profi csapattal tudott együtt dolgozni. A 2016-os miniszterváltáskor a nemzeti rendezvényszervezés feladatköre kikerült a Honvédelmi Minisztérium fennhatósága alól. Kun Szabó Istvánt ekkor miniszteri biztosnak nevezték ki – ezt a feladatkört összesen 18 hónapig látta el – csapatával az Önkéntes Tartalékos Rendszer alapjait kellett kidolgoznia, emellett pedig egy ifjúsággal foglalkozó honvédelmi szervezet megalakítását is feladatul kapta. Ez lett a ma már országosan ismert Honvédelmi Sportszövetség. „Mindez nagyon komoly és szép feladat volt, amit egy profi csapattal együtt tudtam véghez vinni” – mondja a vezérőrnagy.
Ezt követően újabb komoly kihívás várt Kun Szabó Istvánra: a Honvédkórház parancsnoki beosztását kellett átvennie. „Bevallom őszintén, amikor átadtam a Budapest helyőrség-parancsnoki feladatokat, nem gondoltam volna, hogy még egyszer csapatzászlót kapok a kezembe. Aztán mégis úgy hozta a sors… Kezdetben nagyon hálás voltam ezért a beosztásért, aztán később már nem annyira, mert ez volt a Honvédkórház rendkívül nehéz időszaka. Aztán e küzdelmes szakasz után úgy gondolom, hogy sikerült az intézményt konszolidált pályára állítani és bízom benne, hogy sokan elfogadták: nem feltétlenül kell orvos a parancsnoki pozícióba” – emeli ki a tábornok, hozzátéve: a koronavírus-világjárvány első hullámát még a Honvédkórház parancsnokaként élte meg, utána kapta a felkérést a főhadsegédi beosztásra, amivel kicsit „visszatért a kályhához”, hiszen ebben a feladatban – hasonlóan a helyőrség-parancsnoki pozícióhoz – ismét van protokoll és díszelgés is. Csak egy kicsit magasabb szintre emelve.
A főhadsegédi beosztásról tudni kell, hogy nem feltétlenül kapcsolódik a köztársasági elnöki öt éves mandátumhoz, azaz egy főhadsegéd több államfő alatt is szolgálhat, de azért egy elnöki váltáskor a főhadsegéd is arra készül, hogy máshol kell folytatnia katonai pályafutását. „Természetesen én is kíváncsi voltam arra, hogy mi fog velem történni, de az első találkozásunkkor elnök asszony úgy fogalmazott: továbbra is számít a munkámra, szeretné, ha én vinném továbbra is ezt a beosztást. Én ezt örömmel fogadtam és nagyon nagy megtiszteltetésnek vettem” – árulja el a vezérőrnagy, majd arról is beszél nagyon örül annak, hogy az utóbbi időszakban a köztársasági elnök – mint a Magyar Honvédség főparancsnoka – rendszeresen találkozott a Magyar Honvédség parancsnokával és meghallgatta jelentését a honvédség tevékenységéről, valamint jövőbeli feladatairól. Az első ilyen találkozó megszervezésében neki is jelentős szerepe volt…
A Sándor-palotában május óta igazgatóságok segítik a hivatalvezető és a kabinetfőnök munkáját. Így lett Kun Szabó István vezérőrnagy új titulusa a Honvédelmi Igazgatóság igazgatója. Már ebben a minősítésben kezdte el szervezni Novák Katalin elnök asszony június 22-ei, az ország keleti határánál tett látogatását, illetve a szeptemberre tervezett koszovói hivatalos programját is, amely során – a tervek szerint – találkozik a NATO békefenntartó missziójában szolgáló magyar katonákkal és a KFOR magyar vezetésével is, köztük Kajári Ferenc vezérőrnaggyal, a misszió parancsnokával.
Kun Szabó István vezérőrnagy arról is beszél, hogy 1987-ben kezdődött katonai pályafutása – ekkor végzett Szolnokon, a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán - nem lehetett volna ennyire szerencsés a stabil családi háttér nélkül. Nehéz időszak volt, amikor már a fővárosban dolgozott, de még Szolnokon lakott, három éven keresztül mindennap ingázott. Reggel 5 óra 20-kor indult, és este 8-9 óra között ért haza. Aztán leérettségizett a lánya és a családja is követte Budapestre, azóta kicsit több időt tudnak együtt tölteni. Ezután a család mellett számos olyan dologra is jutott már ideje, amire korábban nem. Például be tudta fejezni a doktori iskolát. Disszertációját – amelynek „Az önkéntes tartalékos rendszer és a honvédelmi nevelés fejlesztése és összefüggései” címet adta – 2019 februárjában védte meg, azóta a hadtudományok doktora.
Beszélgetésünk végén a tábornok elárulja azt is: nagyon büszke arra, hogy a köztársasági elnök mellett szolgálhatja a hazát. És arra is, hogy mindezt „különleges” egyenruhában teheti. A karjelzés mellett zubbonyának gombjai is arról árulkodnak: viselőjük a Honvéd Koronaőrség tagja.
A Sándor-palotából kilépve, a Szent György téri bejáratnál éppen ekkor kezdődik a napi első őrségváltás. Az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. Nemzeti Honvéd Díszegységéhez tartozó Honvéd Palotaőrség katonái ezerszer begyakorolt mozdulatokkal kápráztatják el a téren tartózkodó és fotózó turistákat. Megkérdezni már nem tudom, de van egy sejtésem: Kun Szabó István vezérőrnagy a palotaőröket is büszkén nézi minden nap, hiszen egykori helyőrségparancsnokként az ő „születésükkor” is jelen volt…
