Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Beismerte rémtetteit a náci mészáros

Szöveg: honvedelem.hu / MTI |  2009. december 9. 7:16

Beismerte az általa 1944-ben elkövetett gyilkosságokat egy náci háborús bűnös Aachen bíróságán. A 88 esztendős Heinrich Boere a Waffen-SS egyik halálosztagának tagjaként az év júliusában, illetve szeptemberében az akkor német megszállás alatt lévő Hollandiában megölt három holland polgári személyt, köztük egy kerékpárbolt-tulajdonost és egy gyógyszerészt.

Az ellene indított per október végén kezdődött meg, és a keddi tárgyaláson közölte: anélkül ölt, hogy tudná, bűnt követ el, de ma már másképp látja tetteit. Azzal védekezett, hogy parancsra cselekedett, és ügyvédei valószínűleg ezzel az érvvel próbálják meg majd elérni, hogy felmentsék védencüket.

A férfit a náci háborús bűnösök felkutatásával foglalkozó Simon Wiesenthal Központ a tíz leginkább keresett náci bűnös közé sorolja. Boere a Silbertanne (Ezüstfenyő) nevű osztag tagja volt. Ennek az osztagnak az volt a feladata, hogy a nácik elleni támadásokért bosszúból hollandokat öljön meg. Holland bírósági dokumentumok szerint az osztag összesen 54 embert gyilkolt meg, és Boere közvetlenül három gyilkosság elkövetésért felelős.

A holland apától és német anyától született Boere jelenleg az Aachen közelében fekvő Eschweilerben, idősek otthonában él. A három gyilkosság vádjában Hollandiában 1949 októberében bűnösnek találták, és halálra ítélték, ő azonban már két évvel korábban, 1947 júniusában Németországba menekült. A halálbüntetést később életfogytiglani büntetésre változtatták. Hollandia kérte a kiadatását 1983-ban, de Németország az akkori törvények alapján – német állampolgárságú személyeket tilos volt kiadni – elutasította a kérelmet.

A holland igazságügyi minisztérium 2003-ban követelte, hogy Boere Németországban töltse le a büntetést. Az aacheni tartományi bíróság 2007-ben jóváhagyta a kérelmet, de a kölni fellebbviteli bíróság néhány hónappal később megsemmisítette a döntést. Arra hivatkozott, hogy érvénytelen az 1949-es hollandiai ítélet, mivel Boere nem tudott védekezni az eljárásban. Egy német ügyész később új eljárást kezdeményezett az ügyben, ennek az eredménye a mostani per.