Belpolitikai vitát okoz a szomáliai EU-hadművelet Németországban

Thomas de Maziere védelmi miniszter szerint a lépés „csupán egy apró, hasznos, kiegészítő opció", s az nem jelent alapvető változást az Atalanta elnevezésű uniós műveletben.

A javaslat szerint a Bundeswehr – a német hadsereg – egységei két kilométeres mélységben hatolhatnak be a szomáliai szárazföldre. Az akciókat helikopterrel kell végrehajtani, ténylegesen partra szállni csak vészhelyzetben szabad, például ha egy lezuhant helikopter legénységét kell kimenteni. Mivel Németország a műveletben részt vevő azon kevés országok egyike, amely rendelkezik helikopterekkel hajói fedélzetén, valószínűleg meghatározó szerep hárulna rá a légicsapások kivitelezésében.

Az ellenzék szerint azonban a terv veszélyes és nem lenne hatékony. Gernot Erler, a szociáldemokraták (SPD) képviselője közölte, pártja ellenzi a májusban a parlament elé kerülő javaslatot, mivel az „nem jelent megoldást" a kalózproblémára, viszont jelentősen növeli az uniós katonákra és a helyi civilekre leselkedő veszélyt. Jürgen Trittin, a Zöldek frakcióvezetője hasonló aggályainak adott hangot, szerinte a terv „veszélyes és felesleges", a harc szárazföldre való kiterjesztése pedig „minden, csak nem apró, kiegészítő opció".

Habár a konzervatív-liberális (CDU/CSU-FDP) koalíció könnyedén keresztül tudná vinni a tervet a parlamentben, a mindenkori német kormány mindig is kiemelt körültekintéssel járt el a Bundeswehr konfliktuszónákba küldését illetően, s csak széleskörű politikai konszenzus esetében járult hozzá német katonák bevetéséhez. Jelen esetben azonban egyelőre elképzelhetetlennek tűnik az egyetértés – írta a Der Spiegel.

Az ellenzéki politikusok attól tartanak, hogy egy helikopter lelövése esetén az EU-erők kénytelenek lennének partra szállni a szárazföldi erők bevetésére vonatkozó tiltás ellenére is. Másrészt, a német hírszerzés, a Bundesnachrichtdienst szerint a kalózbázisok csak nagyon nehezen megkülönböztethetőek a polgári objektumoktól, így a járulékos veszteségek (azaz civil áldozatok) veszélye igen magas.

Guido Westerwelle külügyminiszter ennek ellenére a javaslat támogatására szólította fel az ellenzéket. „Amikor egész Európa harcol a kalózok ellen, Németország, a legnagyobb kereskedő nemzet, nem állhat tétlenül – mondta Westerwelle – Nem bújhatunk ki (a felelősség alól)".

Kérése azonban süket fülekre talált az ellenzék soraiban. „Az az érzésem, hogy a kormány – főleg a külügyminiszter – ezúttal különösen hű szövetségesként akarja beállítani magát" – mondta Erler, hozzátéve, hogy a terv elfogadását a líbiai NATO-beavatkozásból való kimaradásért nyújtott „kárpótlásnak" tartja.