Bombák ezrei lehetnek az országban

Az elemzés kitért arra, hogy 1944-45-ben több tízezer tonna bombát dobtak hazai nagyvárosokra a britek, a szovjetek és az amerikaiak; a fel nem robbant kézigránátok, gránát és aknavetőgránátok, illetve tüzérségi lövedékek pedig tovább rontották a helyzetet. Ennek eredményeképp a háború befejezése után is sok el nem robbant bomba vagy más tüzérségi eszköz maradt a földben, amelyek azóta is potenciális veszélyt jelentenek a lakosságra és az épületekre – írták. A portál emlékeztetett: hazánkban 1945. szeptemberében alakult meg az első olyan egység, amelyet a mai tűzszerészek elődjének tekinthetünk. Elsődleges feladatuk az volt, hogy a talajban szinte mindenütt fellelhető, el nem működött, de nagyon veszélyes robbanóeszközöket felkutassák és hatástalanítsák. Ez azonban nem sikerült maradéktalanul, hiszen évekkel a háború után is – főleg az át nem vizsgált, mezőgazdasági művelés alá vont területeken - előfordultak tömeges halálesetek.

A bombák, robbanószerek, gránátok és más effélék begyűjtését, elszállítását majd hatástalanítását napjainkban az MH 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezred különlegesen és speciálisan kiképzett szakemberei végzik a nap 24 órájában, megfeszített tempóban.

A tűzszerész szakemberek közlése szerint az 50-100 kilogrammos szovjet, német és magyar gyártmányú légibombákról rendszerint havonta több bejelentés is érkezik, ennél nagyobb súlyú – jellemzően amerikai vagy brit – robbanótest viszonylag ritka, ezek jellemzően a fővárosból, illetve a Duna-vonalán kerültek elő. Emlékezetes eset volt a tavaly augusztusban Veszprémben előtalált és hatástalanított 500 kilogrammos szovjet légibomba, a csepeli Petróleum öbölben hatástalanított – szintén 500 kilós – amerikai légibomba, illetve ezt megelőzően a 13. kerületi Reitter Ferenc utcában ártalmatlanított robbanóeszköz. A korábbi esetek közül megemlítették az atlétikai stadion építési területén 2020. decemberében előbukkant egy tonnás amerikai; valamint a 2019. márciusában Budafok térségében a Dunából előkerült – szintén egy tonnás amerikai robbanótesteket.

A cikk kitért arra, mi a teendő akkor, ha mi magunk ítélünk gyanúsnak egy tárgyat. A válasz egyszerű: aki elhagyott robbanótestet, vagy annak látszó tárgyat talál, illetve ilyen tárgy hollétéről tudomást szerez, köteles azt haladéktalanul bejelenteni. Lehetőség szerint meg kell jelölnie a megtalálási helyet, majd értesítenie kell a területileg illetékes rendőri szervet, vagy a település jegyzőjét. Tilos megfogni, arrébb vinni ezeket az eszközöket, ha azonban valaki mégis kézbe vesz egy ilyen szerkezeteket, akkor lehetőség szerint óvatos mozdulattal tegye vissza azt a földre. Ezután az önkormányzat jegyzője vagy az illetékes rendőri szerv ellenőrzi a bejelentés valódiságát, megjelöli a feltételezett robbanótest helyét, elhelyezi a robbanásveszélyre utaló figyelmeztető jelzést, végül bejelentést tesz a Magyar Honvédség Tűzszerész Ügyeletére – írta a szakemberekre hivatkozva a portál.

Összegzésképpen a cikk megemlíti, hogy a bejelentési helyszíneken jellemzően különböző típusú aknavető- és tüzérségi gránátok, kézigránátok, illetve lőszerek kerülnek elő. A leggyakrabban előtalált robbanóeszköz a 82 mm-es szovjet repesz aknavetőgránát. Ebből a típusból 2022-ben országszerte közel 1878 darabot kezeltek a tűzszerészek. 81 mm-es német repesz aknavetőgránátból 982 darabot szállítottak el tavaly a tűzszerészek. 75 mm-es német páncéltörő- és repeszgránát típusokból 1027-et, szovjet F1-es védő kézigránátból pedig 450-et ártalmatlanítottak a tűzszerészkatonák az elmúlt esztendőben Magyarország területén.