Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Bombazápor

A Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából

Szöveg: honvedelem.hu |  2023. június 17. 15:57

1943-ban nem a kurszki vereség jelentette Hitler számára az egyetlen balsikert: legalább ennyire komor fejlemény volt, hogy az év folyamán felerősödtek a náci Németország elleni, éjjel-nappal folytatott szövetséges légitámadások. Ezzel együtt pedig a német népet mind nagyobb mértékben sújtották a totális háború borzalmai, melyekkel korábban legfeljebb a távoli, nem egy esetben az ország határaitól több ezer kilométerre lévő hadszínterekről érkező hírek formájában szembesültek.

MH_202306_borito

A brit–amerikai légitámadásoknak két fontos célja volt: a Harmadik Birodalom ipari és gazdasági hátterének gyengítése, lerombolása, továbbá az, hogy megingassák a németek harci szellemét, illetve a vezetőikbe vetett hitüket. Lélektani szempontból azonban az akciók jelentősége kétségesnek tűnt. Példaként ott lebeghetett a stratégák szeme előtt a nem sokkal korábban megvívott angliai csata: vajon a Londont vagy Coventryt ért német terrorbombázások után a szigetországi társadalom győzelembe vetett hite nem maradt-e érintetlen? Mi több, a támadások nem járultak-e hozzá a nép egységbe forrasztásához az ellenséggel szemben? A valóság ugyanis azt mutatta, hogy a bombázások nem törték meg a briteket, épp ellenkezőleg: hozzájárultak az ellenállás erősítéséhez.

Rajtaütés 1047 géppel

A brit Királyi Légierő (Royal Air Force – RAF) már 1940-ben és 1941-ben is támadta Németországot, de az első jelentősebb akciót 1942. május 30-án éjszaka hajtotta végre; 1047 repülőgép bevetésével bombázta Kölnt, a Rajna partján fekvő, jelentős folyami kikötővel rendelkező nyugat-német ipari központot.

További részletek a Magyar Honvéd magazin június 16-án, pénteken megjelent számában!