Bosszúhadjárat
A Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából
Szöveg: honvedelem.hu | 2024. október 14. 12:371849. október 6. a nemzet egyik legsötétebb napjaként vonult be a magyar történelembe: 175 éve ekkor szenvedett mártírhalált Pesten Batthyány Lajos, Aradon pedig a honvédsereg tizenkét tábornoka és egy ezredese. A köztudat igazán csak őket tartja számon vértanúként, pedig az 1848/49-es forradalom és szabadságharc során, illetve az azt követő megtorlás idején hozzávetőleg 145 embert végeztek ki az osztrákok.
A bosszúhadjáratra gyakorlatilag már 1848. október harmadikától számolni lehetett. A hazánkban állomásozó császári-királyi hadsereg főparancsnoki tisztét betöltő Lamberg Ferenc altábornagy pesti meggyilkolásának hírére V. Ferdinánd e napon adta ki azt a császári manifesztumot, amely az országot a haditörvények alá rendelte – magyar közjogi szempontból egyébként erősen megkérdőjelezhető módon, már csak azért is, mert az uralkodónak nem állt jogában ezt a lépést megtenni magyar miniszteri ellenjegyzés nélkül.
Mindazonáltal a császári-királyi erők ekkor még nemigen gondolhattak a megtorló akciókra, hiszen az ország jelentős része nem az ő ellenőrzésük alatt állt. Alfred Windisch-Grätz tábornagy téli hadjáratával azonban fordult a kocka, s az első halálbüntetésekre sem kellett sokáig várni; 1849. január 15-én, Pápán kivégezték a Mednyánszky Sándor őrnagy vezette gerillacsapat foglyul ejtett két tagját, Rédl Antalt és Szalay Gábort. Azt ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy Windisch-Grätz, illetve a fővezéri poszton 1849 áprilisában őt váltó Ludwig Welden táborszernagy is inkább az elrettentés, semmint a megtorlás híve volt; a kivégzésekkel a szabadságharc tömegbázisát alkotó néprétegeket akarták megfélemlíteni. Számításuk azonban nem vált be, hiszen az a katona vagy politikus, aki el akarta hagyni az önvédelmi harc táborát, 1849 januárjának végére már megtette ezt.
További részletek a Magyar Honvéd magazin október 11-én, pénteken megjelent számában!
