Brit haderőcsökkentés (1.)

Szöveg: Vastagh László | 2010. december 30. 8:23

Nagy-Britanniában a konzervatív-liberális koalíció kormányra kerülésekor – 2010 májusában – tett ígéretet a brit nemzetvédelmi stratégia felülvizsgálatára. A kidolgozás a hatalomváltás után megalakult Nemzeti Biztonsági Tanács (National Security Council) feladata lett – vezetője David Cameron miniszterelnök –, amely a Védelmi Minisztériummal is konzultált.

A közös munka eredménye a két részre osztott dokumentum, amelyben napjaink követelményeire igyekeztek reagálni, azonban mindezek a megszorítások közepette születtek.

Elsőként a Nemzetbiztonsági Stratégiát (National Security Strategy) hozták nyilvánosságra „Erős Britannia a bizonytalanság korában" címmel, aminek természetesen nem lehetett más a célja, mint a stratégiai irányvonalak kijelölése 2015-ig.

A stratégia 15 prioritást tartalmaz, melyeket három csoportba sorol valószínűség és hatás alapján. A terrorizmus valamint a nemzetközi katonai konfliktusok a legfontosabb problémák közé kerültek, ugyanakkor a nagyobb természeti katasztrófák és balesetek szerepeltetése a civil szférát érinti. Jelentős meglepetést okozott, hogy a számítógépes támadások is az elsődleges kategóriába kerültek.

A veszélyek második szintjére sorolták többek között a szervezett bűnözést vagy egy nem hagyományos fegyverekkel Nagy-Britannia ellen indított támadást. A konvencionális fegyverekkel vívott háború fenyegetése viszont csak a harmadik kategóriába fért be – akárcsak egy EU- vagy NATO-tagállam katonai konfliktusának feltételezése. Erre a szintre került az energiahordozók (olaj, gáz) szállításának megakadása vagy hirtelen árváltozása is.

A Royal United Services Institute brit kutatóintézet igazgatója, Michael Clarke szerint posztmodern biztonsági stratégiai került kidolgozásra, átértelmeződött a biztonság felfogása, ami már nem az állam területére, hanem az állampolgáraira vonatkozik. Azonban még inkább átalakító erejű stratégiára lenne szükség, amely szakít a hidegháborús alapstruktúrával.

Várható volt, hogy a pénzügyminiszter komoly forrásmegvonás keretén belül a legalább 20 százalékos csökkentést szeretett volna elérni a védelmi tárca kiadásainál. Azonban Cameron miniszterelnök bejelentése értelmében mindössze 8 százalékkal fog csökkenni a következő négy évben a védelmi célokra fordított összeg reálértéke. Szerinte az óvatos csökkentéssel elhárul az a félelem, hogy a szigetország ne teljesítené a NATO GDP-arányosan 2 százalékos kiadást kijelölő (csak pár tagállam által tartott) célját.

A BBC szerint a szárazföldi haderő létszámát 2015-ig legalább hétezer fővel, a harckocsik és tüzéreszközök számát 35-40 százalékkal csökkentik és a hat harcoló dandárból öt lesz, ugyanakkor több pénz jut a különleges alakulatokra és kommunikációs eszközökre. A légierőnél ötezer fős csökkenés várható s mindemellett leállították az új felderítő repülőgépek (Nimrod MRA4) beszerzését, a Harrier helyből felszálló vadászgépeket kivonják, a Tornado vadászbombázók számát csökkentik, néhány légibázist átadnak a haderőnek, ugyanakkor több pénz marad az UAV távirányítású repülőeszközökre, az Airbus (A400M és A330) szállítógépek, illetve két tucat Chinook helikopter beszerzésére.

A haditengerészetnél a létszámcsökkentés ötezer főt érint. A tervezett két új repülőgép-hordozó Queen Elizabeth 2016-ra, Prince of Wales 2019-re épül meg, utóbbi hadrendbe állítása után az előbbi vélhetően eladásra kerül, viszont az Ark Royal repülőgép-hordozót azonnal kivonják a hadrendből. A leselejtezett 75 Harriert a Prince of Wales-en F-35-ös gépek váltják. Négy hadihajót (fregatt és romboló) kivonnak a hadrendből, hét új Astute-osztályú atom-tengeralattjárót pedig hadrendbe állítanak.

A Trident nukleáris rakétarendszernél tengeralattjárónként 48 helyett 40 nukleáris robbanófej, 12 helyett 8 kilövő marad hadrendben, raktáron pedig 160 helyett 120 nukleáris töltet. Ettől, négy év alatt 750 millió font megtakarítást remélnek, viszont a Trident lecseréléséről a végső döntést 2016-ra halasztották.

A Védelmi Minisztériumból 25 ezer közalkalmazottat bocsátanak el, illetve a feleslegessé vált vagyontárgyakat eladják és kivonják Németországban állomásozó csapataikat is. A felülvizsgálat után a világ negyedik legnagyobb katonai költségvetésével számolnak, még úgy is, hogy az Afganisztánban harcoló csapatok külön forrásból kapják a pénzt, amelyhez nem nyúltak.

David Cameron december elején Afganisztánban járt, és „óvatosan optimista" volt. Elmondása szerint az újjáépítés a tervezettnél jobban halad, ami megteremti annak a lehetőségét, hogy akár már 2011-ben elkezdhessék kivonni csapataikat Afganisztánból. A végleges kivonulás dátumát azonban továbbra is 2015-ben határozta meg.

(Folytatjuk!)