Életének 74. évében elhunyt Szurdi Miklós színész, rendező, színházigazgató, forgatókönyvíró, aki az Angyalbőrben című, egykor népszerű katonai televíziós sorozat alkotójaként vált ismertté.
Néhány héttel ezelőtt, a S.E.R.E.G. című, az elmúlt három évtized tekintetében hiánypótlónak számító katonai televíziós sorozat forgatásán volt lehetőségünk találkozni az 1990-es évek fordulóján sikeres, a katonai mindennapokat bemutató Angyalbőrben főszereplőjét alakító Mészáros Zoltán színművésszel, aki arról beszélt, hogy nagyon örül, hogy Urbán András szerepe után most végre újra mundért ölthet a kisvásznon. A Szurdi Miklós és Gát György nevével fémjelzett Angyalbőrben generációk sorozatélménye volt: bár a forgatókönyv egyáltalán nem hibátlan, a poénok (akkor) többnyire ültek, a karaktereket (valamennyire) lehetett szeretni, ráadásul a szereplők közül a fiatalok még sorkatonai szolgálatot teljesítettek a forgatás idején, a Szikora Róbert és a Moho Sapiens formáció által szerzett-előadott betétdalokat a fél ország dúdolta.
Mészáros Zoltán felidézte: szép emlékei voltak az egykori forgatásról, amely még a Néphadsereg idejében, jobbára az egykori budaörsi Vasvári Pál laktanyában zajlott, azonban sorozatot a rendszerváltás után – az elévült kifejezéseket és nem kívánatos vezényszavakat már utószinkronnal korrigálva – tűzték műsorra. Szurdi Miklós azokban a streaming-robbanás előtti időkben volt bejáratott alkotó, amikor még milliók néztek kábeltévét. Az általa rendezett és írt sorozatokat nagy odafigyeléssel felügyelte, az Angyalbőrben sikere után a Família Kft. című szituációs komédia 1991-ben egy csapásra a magyar háztartások újabb megkerülhetetlen eleme lett.
Egyszerre meglepő és sajnálatos, hogy az első egészestés rendezése, a Hatásvadászok című szatíra pályafutása legjobb darabja. Ez a negyvenéves munka árulkodik arról, hogy Szurdi több volt, mint televíziós kreátor. A Várkonyi Péter Endrével és Verebes Istvánnal közösen jegyzett szkriptből igazán szórakoztató film készült, amely egy vidéki színházi társulat berkeibe kalauzolja a nézőt. Egyértelműen kitetszik, hogy Szurdi alaposan ismertette és szerette a színházi életet, az áldásos szereposztás pedig egyenesen felejthetetlen (a Hatásvadászok a színészek filmje: Szakácsi Sándor, Udvaros Dorottya, Eszenyi Enikő mellett az egyik utolsó nagy szerepében Linka György keltette életre a legjobban megrajzolt karaktereket).
Nem futotta be azt a pályát, ami meg volt írva neki – jut eszünkbe róla, hiszen előbb a televízió szippantotta be, később a család játszott centrális szerepet az életében. Meglepő módon nem a televíziós vagy filmrendezői tevékenysége, hanem filmszereplői működése volt a leggyümölcsözőbb: még tizenhétéves suhancként szerepelt Sándor Pál Bohóc a falon című debütfilmjében, és onnantól kezdve megszámlálhatatlan epizódszerepet vállalt.
Szeretetre méltó, kollegiális és becsületes ember volt. „Szurdi Miklós művész volt. Egy ember, akire számíthattam” – ezekkel a szavakkal búcsúzott tőle dr. Pásztor László, a Szurdi által igazgatott Erdőkertesi Faluház és Könyvtárnak otthont adó település polgármestere, aki elsőként jelentette be halálhírét a közösségi médiában. Így érdemes rá emlékezni.
