Elengedhetetlen a magyar haderő fejlesztése

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a Hungarian Business Leaders Forum 24. pénzügyi csúcstalálkozóján tartott előadásában kiemelte: ez a folyamat elindult, és kiterjed a védelmi iparra, a fegyverzetfejlesztésre, a humánerőforrás és az infrastruktúra területére is. Szólt arról is: Magyarország teljesíti azt a NATO-elvárást, hogy GDP-jének két százalékát fordítsa védelmi kiadásokra. A tárcavezető értékelése szerint Magyarország stabil alapokon áll, még akkor is, ha a világban „tektonikus mozgások” vannak.

Az orosz-ukrán háborúról azt mondta, a szomszédságunkban egy 21. századi típusú „rémes öldöklés” folyik, amely meghatározza a „körülményeinket”. A háború kezelése és a kirobbanását követő gazdasági, politikai döntések alapvetően változtatták meg az európai erőviszonyokat, gazdasági pozíciókat  jegyezte meg. Úgy fogalmazott: katonai értelemben „olyan háborút vívunk, mi, a Nyugat”, amelyben „nyugati pénzből, nyugati fegyverekkel, nyugati lőszerekkel az ukránok harcolnak”. Sem a fegyverrendszerek, sem a lőszer- és egyéb utánpótlás nem álltak stratégiai értelemben készen ahhoz, hogy egy „végtelennek tűnő háborút vívhassunk” – tette hozzá.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte, hogy a magyar álláspont változatlan az orosz-ukrán háborúról: azonnali tűzszünetre és béketárgyalások megkezdésére van szükség. Magyarország továbbra sem küld fegyvert Ukrajnába, „ezen az állásponton semmilyen nyomásra nem fog változtatni”. A gázai övezetben dúló háborúról szólva azt mondta, ez a konfliktus is aggodalomra ad okot, és ennek a háborúnak a kockázata sem kisebb a nemzetközi stabilitást tekintve.

A magyar haderőfejlesztéssel kapcsolatban a honvédelmi miniszter arra hívta fel a figyelmet: az elmúlt évtizedekben „elhanyagoltuk azt a lehetőséget”, hogy bármely országot érhet támadás, és a NATO – amely a nemzeti hadseregek felajánlásából működő szervezet – biztonsági garanciái nem értelmezhetők a haderő fejlesztése nélkül. Szalay-Bobrovniczky Kristóf emlékeztetett: a haderőfejlesztésben több program már lezárult, jelezve, minden fegyvernemben nagy előrelépések történtek. Elsőként a légvédelmet emelték magas szintre, „minőségi generációváltás” történik ezen a területen – tette hozzá. Második lépésként a nehézdandár felépítését jelölte meg, ami NATO-elvárás is. Magyarország ígéretet tett arra – fűzte hozzá –, hogy 2028-ra komoly szárazföldi páncélos erőt hoz létre.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf harmadik fő feladatként ezen eszközök rendszerbe állítását említette. A honvédelmi miniszter arról is beszélt, hogy természetesen szükség van olyan emberekre, akik a különböző fegyvernemekben használatos modern, nagy értékű, NATO-kompatibilis eszközöket működtetni, használni tudják. Kitért arra, hogy több toborzókampány indult, amelyek megállapítása szerint sikeresnek mondhatók. Folyamatos a katonákat kiszolgáló infrastruktúra fejlesztése is. A laktanyákról sokaknak „középkori” elképzelései vannak, ma már azonban a legtöbb ilyen létesítmény a „diákszálló ++” kategóriába tartozik – jegyezte meg. A miniszter szólt a kormány azon szándékáról, hogy a haderő fejlesztése a védelmi iparon keresztül összekapcsolódjon a gazdaság fejlesztésével.

„A Magyar Honvédség megrendeléseire ipart lehet építeni” – jelentette ki, hozzátéve, a védelmi ipar kiépítésében nagyon fontos nemzetgazdasági potenciál is van; a saját igényeken túl ez az iparág exportra is termelhet. A tárcavezető fontosnak nevezte, hogy magyar vállalkozásokat is bevonjanak a védelmi ipari fejlesztésekbe.