Bush békés megoldást akar Irán ügyében

Az elnök rendkívül veszélyesnek nevezte az iráni helyzetet, de kijelentette: katonai megoldás csakis a legvégső esetben kerülhet szóba. Egy korábbi kijelentésére utalva leszögezte: nem egy harmadik világháború lehetőségére, hanem a háború elkerülésének szükségességére kívánta felhívni a figyelmet.

Az Angela Merkel kancellár hétvégi, Egyesült Államok-beli látogatása elé időzített interjúban Bush támogatásáról biztosította Németország afganisztáni politikáját. Megértését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Bundeswehr egységei csakis az északi országrészben vállalnak szerepet, s Berlin változatlanul elutasítja a déli tartományok stabilizálásában való közreműködést. Az afganisztáni német hozzájárulást összességében rendkívül hasznosnak nevezte.

Az elnök az ismételt riporteri kérdések ellenére sem volt hajlandó elkötelezni magát Németország régóta szorgalmazott állandó ENSZ BT-tagságának támogatása mellett. Bush szerint szükség van az ENSZ, illetve a Biztonsági Tanács reformjára, ennek keretében a BT összetételének megváltoztatására is, de esetleges új állandó tagként – többször is – csak Japánt említette. Németországot fontos országnak nevezte, ugyanakkor kijelentette: “Japán az egyetlen ország, amelynek állandó BT-tagságát támogatom." Indoklásként csak annyit közölt, hogy a hivatalos Washington már hosszabb ideje ezt az álláspontot képviseli, és ő ehhez kívánja tartani magát.

Az interjúban Bush Oroszországot rendkívül fontos országnak nevezte, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államok minden téren együttműködésre törekszik vele. Elismerte viszont, hogy több területen – például Iránnal vagy Koszovóval kapcsolatban – élesek a nézeteltérések. Mindez azonban nem akadálya a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel fenntartott személyes jó viszonynak.
Bush megerősítette, hogy az Egyesült Államok az orosz bírálatok, illetve ellenlépések ellenére sem hagy fel kelet-európai rakétatelepítési terveivel. Ismételten hangoztatta, hogy a rakétapajzs nem Oroszország ellen irányul.